Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egyre jobban távolodunk a szexualitásban a feleségemmel. Hogyan tudnék valóban segíteni neki?
Hátha ti már átmenetetek hasonló helyzeten, és megtaláltátok a megoldást.
12 éve vagyunk házasok, és az utóbbi időben eléggé elhidegültünk egymástól. Egyébként minden más remekül működik, jó a kommunikáció közöttünk, és igyekszünk figyelünk egymásra.
A feleségem sosem volt a lepedő ördöge, a kapcsolatunk elején sem árult zsákba macskát, de ez egyáltalán nem zavart. Így volt tökéletes. Mindig kellettek neki a szép szavak, udvarlás, egy "lökés" az elején - csodálatos nő volt akkor is, ahogy most is.
Sok gyermekkori traumája van, ami erősen befolyásolja őt ebben a témában a mai napig (pl. elvált szülők, az édesanyja másodesélyes románca, ömlengése, és bizony rendszeresen hallották is őket esténként a testvérével). Ez mindig is így volt, elég gátlásos volt eleve emiatt, de korábban, évekig sikerült feloldanunk.
Azóta sajnos az "utódnemzés" témában sem jeleskedünk, mert egy örökölt betegség miatt nem, vagy csak sok műtéttel, hormonkezeléssel, stb. hordhatna ki egy gyereket.
Beletörődtünk, igyekszünk inkább kihasználni, és programokkal feltölteni, az egyébként így elég szabad életünket. Bárhogy is dönt, támogatni fogom, és erről biztosítom is minden alkalommal, ahogy előkerül a téma. Magamtól soha nem hánytorgatom fel, miért is tenném.
Mégis, a gyermekkori sérelmek, és emiatt már egyszerűen nem érzi nőnek magát. Folyamatosan szorong. Azzal a tudattal éli a mindennapjait, hogy egy selejt. Rendszeresen randizunk, megyünk jobbra-balra, minden este együtt filmezünk összebújva, simogatva egymást.
Mindezek ellenére 2-3 havonta egyszer, ha úgymond "nekiállunk". Azt mondja, hogy szorong ettől az egésztől is, rosszul érzi magát, amikor elutasít, és attól is retteg, hogy elhagyom, hiszen - ahogy ő fogalmaz - "iszonyatos a műsorom". Egyébként nagyon is klappol minden, ha eljutunk odáig, ezt ő is mondta. Értsd, elvileg nem a szex minőségével van/volt a gond.
Hiába mondom neki minden alkalommal, hogy ne foglalkozzon ezzel, inkább engedje, hogy segítsek. Bárhogy. Megvárom.
Három pszichológust fogyasztott el, és már ettől is teljesen reményvesztett lett - ahogy egyébként én is.
Nagyon szeretnék segíteni neki, és meglehet, hogy ez önző szempont, de magunkon is. Azon őrlődöm minden nap, hogy rámunt-e, miből derülne ez ki, de természetesen ezt nem mondom neki. Nem akarok még egy lapáttal rátenni egy p*csogó férjjel.
Kétségbeejtő, de hátha nektek valami beugrik, ami nekünk nem. Köszönöm, ha elolvastad, és bármilyen segítséggel tudsz szolgálni!
válasza:
válasza:Sajnos, sehogy.
És ezt a legkomolyabban gondolom. A hosszú kapcsolatokban kihűl a vágy, ha van más összetartó erő akkor maradnak, ha nincs akkor...
válasza: válasza:Nem vagyok kedves, de ő tényleg ilyen. Valóban nagyszerű ember.
Egyébként, releváns kérdések. Érzem, hogy szeret. Vezetek, elkezd simogatni. Megfogja a kezem. Bárhol. Bókol. Figyel rám, és néz rám úgy. Azokkal a szemekkel. Meglep ő is apróságokkal. Szóval na, úgy érzem, jól működünk. Ha heti egyszer, nehezebb időszakokban kéthetente kimutathatnám neki - úgy is -, hogy mennyire szeretem, nem szólnék egy szót sem.
válasza:Esetleg szexuálpszichológussal próbálkoztatok már? Mehetnétek akár ketten is. Valószínűleg segítene abban is, hogy fesztelenebbül tudjatok beszélni erről a témáról.
Illetve azt is fontos megemlíteni, hogy pszichológus és pszichológus között is van különbség. Ahogy van jó meg rossz doki is. Érdemes valami nevesebb, hiteles szakembert felkeresni ha van rá keret.
Az sem mindegy, hogy mennyi ideig jár/jártok. Hogy 1-2 hónap után "jajj hát ez sem használt" pedig érzékelhető változások ilyen mélyen gyökerező problémánál akár évek munkájába telik, amíg jelentkezhetnek.
válasza: válasza: válasza:Nem tudom, de valahogy én azt látom, hogy ebben az egészben ő a középpont. Megértem, hogy frusztrált, és hogy ez nagyon lenyomja. Viszont annak kellene örülni, ami még meg van, mert ezzel a hozzáállással rád tesz plusz terheket, aminek ha jól látom sosincs vége. Kicsit azt érzem, mintha kicsit téged is okolna, vagy esetleg tudat alatt emiatt sem vonzódik.
Nekem fura, hogy valaki a kapcsolatát is képes tönkretenni emiatt, hogy ezt a dolgot félretenni, és megélni a másikkal a dolgokat.
Szóval ebben a történetben te is benne vagy, és szerintem a szexuális vonzalom nem lehet a függvénye annak, hogy lehet-e gyerek, vagy nem. Kicsit mintha ezzel mindenkit büntetni akarna, és ha ő nem boldog, akkor más se legyen az… mondom, nem biztos hogy ez van benne, de olvasva ezt a mély csalódottságot, ez jut eszembe. De lehet hogy tévedek.
Amit tudtál megtettél, ez a kapcsolat viszont rólad is szól. Neki van egy igénye, ez egy dolog, de neked is. Vagy erre neki mi a megoldása?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!