Vannak még olyan párok, akiknél mind a férfi, mind a nő tagnak evidens, hogy összeházasodnak? És NEM 10 év járás után (hacsak nem gyerekként kezdtek járni), és NEM csak a becsúszott gyerek miatt. Ha léteztek, írjatok!

Mondjuk nekem több ismerősömnek is evidens. A rokonságban is az szerintem majdnem mindenkinél.

Mi aránylag fiatalon 22 évesen jöttünk össze a férjemmel, kb. 4-5 év után döntöttünk a házasság mellett. Utána 2 évig esküvőt szerveztünk, majd még mindig nem álltunk rá a babaprojektre, mert én még egy-két évet dolgozni akarok előtte, de most gondolkodunk rajta, hogy még idén elkezdjük.

Amúgy unokatesómék is hasonlóan gondolkodnak, ők is most házasodtak, illetve a nővéremék azért házasodtak, mert addig nem akartak gyereket.

A másodunokatesómék is vártak 3-4 évet a házasság után a gyerekkel, szóval ők sem csak kényszerből házasodtak.

Szóval szerintem nagyon függ a közegtől...

Nekünk is evidens volt, 4 év után házasodtunk, 20 és 21 évesen jöttünk össze, 8 éve vagyunk házasok.

Amúgy sokan félreértitek a kérdést. NINCS azzal gond, ha valakinek nem kell papír, amennyiben ezt a pár mindkét tagja így gondolja. A kérdező nem erről beszél, hanem arról, amikor az egyik fél (általában a nő) hiába vár, azaz szó szerint elcsesz 10 évet az életéből.

De amúgy nem tudom, ezen mit kell pattogni, aki ilyen ostoba, az meg is érdemli. Gondolom senki nem tartott pisztolyt a fejéhez, hogy maradjon az adott pasival. Várjon, dobja ki a fiatal éveit. Kit érdekel?

Nálunk evidens volt, ez gondolom neveltetés és látott minta kérdése. Mindkettőnk családja vallásos is, nem vagyunk bigottak, de úgy gondoltuk, hogy gyereket csak házasságba szülünk, a mi családfelfogásunkba ez fér bele. Az meg, hogy más hogy szervezi az életét, a legkevésbé sem érdekel, ha ő úgy boldog. Nem is az én dolgom, meg őszintén szólva kedvem sincs azon filózni, hogy mások miért nem házasodnak. Közöm nincs hozzá.

Az a szitu meg, amiről te beszélsz kerdező, az meg egy szerencsétlen élethelyzet, de ebből csak az tud kilépni, aki benne van. Nekem is volt évekig ilyen párom, aki csak szóban hülyített azzal, hogy majd el akar venni, meg majd akar gyereket, aztán sehol semmi, hosszú éveket votunk együtt, aztán kiraktam, mert én tudtam mit akarok és rájöttem, hogy az exem csak szórakozik velem.(más baj is volt vele, de abba most nem megyek bele) Neki azóta se lett se felesége se gyerek, de még egy hosszabb távú kapcsolata se volt utánam, szóval egész biztosan jól döntöttem azzal, hogy kiraktam, csak azóta se értem minek hazudozott évekig nekem egy ilyen fontos dologban, mint a házasság és a gyerekvállalás.

#16 Mondjuk szerintem ez is attól függ, hogy milyen körökben mozogsz. Mi a férjemmel egyszerre végeztük ugyanazt a szakot. Kb. ugyanannyit keresünk. Viszont a szüleim vagy öt milliót adtak nekünk az évek során + 50 ezer forintot fizetünk egy 2,5 szobás lakásért és egy kocsiért (ez a rezsi kb.), most már egy 6 éve biztos.

Az ő szülei is támogatnak minket, amikor tudnak, de két tanári fizetésből, inkább mi támogatjuk őket.

Nálunk az ismeretségi körben és a rokonságban is inkább a házasodás jellemző.

Akik azt írják, hogy egy darab papír: Hát azért osztozkodásnál nem mindegy, hogy 50-50 százalékban lesz elosztva a létrehozott új érték, vagy pedig a szerzett jövedelem arányában (mondjuk nő esetében ez szívás többnyire, mivel bár kereshet annyit - többet is - mint a párja, csak ha gyerek születik, azzal ő esik ki a munkából pár évre.)

Engem meg pl. ez a darab papír véd meg attól, hogy a férjem felnőtt gyerekei ne tehessenek ki ebből a lakásból, ha én élek tovább.