A férjem túl nyugodt, én pedig túl hirtelen haragú. Nálatok ez hogy van?

Nálunk is így van, de mi pont ezért tudunk tökéletesen működni. Kiegészítjük egymást. Ha elszáll az agyam, akkor ő visszahúz a földre, ha meg ő nem látja a nyilvánvalót, akkor én jelzem neki, hogy most tegye félre a naivitását/jóindulatát/empátiáját és nézze racionálisan a helyzetet.

(mondjuk én nem várom el, hogy a pártomat fogja, sőt kimondottan kérem, hogy ne follyon bele az én vitáimba)

Mi igazából úgy működünk, hogy bármelyikünk is húzza fel magát, a másik próbálja finoman csítitgatni és arra kérni, hogy lenyugvás után racionálisabban kezeljük a gondokat.

Nem azt mondom, hogy nincs súrlódás, de nálunk ez a mentalitás közötti különbség inkább pozitívum.

Azt mondta, hogy ne írjuk, hogy változzatok meg, pedig muszáj ezt írni: mindkettőtöknek engednie kell egy kicsit. Piszkosul nehéz, de ha nem tudtok egymáshoz idomulni, akkor később nagyobb gondok lesznek.

" Nyilván, az nem megoldás, hogy én legyek nyugodtabb, ő pedig picit karakánabb, mert a személyiségünkön nem tudunk változtatni."

Egészen eddig a mondatig egész szimpatikus voltál és akartam tanácsot adni, de ezt a felelősséghárító maszlagot nem veszi be a gyomrom. Persze, fogadjátok el magatokat úgy ahogy vagytok, nehogy elinduljatok bármilyen jellemfejlődés útján :D Alap személyiségen csak kis mértékben lehet változtatni, de a konfiktuskezelésen hogy a francba ne tudnál dolgozni, azt szöges ellentétjére is meg lehet változtatni. Minimális tudatosságot kéne vinni az életedbe, nem pedig sodródni az érzelmeiddel meg indulataiddal, ennyi az egész, nem atomfizika.

Ki személyeskedett ?

Abban mi a személyeskedés , hogy nyugodj meg te is ?

Azt arra értettem, hogy szépen lassan mindent kétszer háromszor gondolj át mielőtt robbannál.

Mondhatnám úgy is , hogy számolj 10-ig minden tetted , kirobbanásod előtt. Különben elveszíted.

En hirtelen haragu vagyok ugyanilyen felosztasban es megtalaltam,hogy tudom ezt kezelni. Rengeteget jartam egyesuleti boxra es futni most is.

Illetve megtalaltam a veszekedeseim gyokeret egy tanacsado egyetlen alkalommal valo igenybevetelevel.

N