El tűnt az intimitás a házasságodból a gyerek után? Ha igen miért? Ha nem, milyen gyakran vagytok együtt?

A sok-sok év, a monoton hétköznapok eredménye.

#1

Nálunk semmi nem változott, de ez azért van, mert 1. szerelmesek vagyunk, 2.nagyon szexcentrikusak. Ezen semmi nem valtoztat, ez személyiségünkhöz tartozik.

Nem nagyítok, minden nap többször vagyunk együtt. Alvás után és napközben amikor betesszük a jarokaba a másfél evest.

Imádunk egymassal szexelni, csak oral, anal, mindenhogy. Semmi nem valtozott, terhességem alatt is végig szexeltünk.

Én sem valtoztam, külsőre sem és sárkány se lettem, sose szoritottam háttérbe a párom. Este 5-8x kelek a gyerekhez, fogzas óta, szoptatok még mindig. Segítségünk nincs egyébként, úgy ertve hogy más vigyázzon rá , mindenhova együtt megyünk hárman. Max ha itt van egyik mama, amig jatszanak a szobába, mi a fürdőben esünk egymásnak 🤣

Szerintem ahol szerelem és szenvedely van, ott nem mulik elegy baba miatt, aki csak felerositi a kapcsolatot.

Nem tűnt el, bár azért nehezebb a dolog egyelőre. 7 hónapos a lányunk, és úgy érzem, hogy megnyertük vele a baba-lottót, mert egy tündéri jó természetű, "könnyű" baba, de az alvásban nem jeleskedik nagyon :D De annak ellenére, hogy én is kimerült vagyok, mert 7 hónapja nem alszom összefüggő 1-2 óráknál többet, meg a férjemnek is most összejött egy csomó stressz-faktor, még így is azért heti 1-2x együtt szoktunk lenni. Van, mikor gyakrabban, van, mikor ritkábban, de átlagosan ennyi azért összejön. És nekem lenne igényem többre, csak amíg a baba ébren van (márpedig kb mindig ébren van), addig nem igazán tudjuk megoldani, mert most abban az életszakaszban van, hogy mindig mozgásban van, mindent felfedez, mindent megrág és a szájába vesz (jellemzően a macskát, a kukát és a 220-as tápkábelt szereti a legjobban rágcsálni), és max 5 perc után nyíg, hogy vedd fel, szóval így nyilván nem lehet mellette ilyesmit csinálni.

De biztos vagyok benne, hogy ez idővel javulni fog. Csak akkor meg majd lesz egy testvére (meg talán még egy), aki(k?) miatt nem lehet majd megint teljesen felszabadultnak lenni, DE ÚGY EGYÉBKÉNT ez nem olyan végzetes dolog szerintem, csak egy kis nehezítő körülmény. Most már legalább nem gyűlöli annyira a babakocsis sétákat, hogy végig torka szakadtából üvöltsön, szóval el lehet küldeni a nagymamával sétálni, és ha éppen nem abban az időszakban jut eszembe kitakarítani a lakást (de, amúgy ezt szoktam csinálni), akkor ha minden kötél szakad, ez az időszak erre pont megfelelő. Igazából meg lehet oldani, ha akarja az ember és igénye van rá.

Meg az intimitást meg lehet élni másképp is- összebújva filmezni, kis masszázs, romantikus vacsora, ilyesmi. Szerintem a gyerek okozta változások rákényszerítenek a kreativitásra, és ez nem feltétlenül baj. Csak energiát kell bele fektetni, hogy működjön.