Férjemet kolléganője rendszerint este nyolc körül, vagy után hívja. Valóban bennem van a hiba, hogy ez nem tetszik?

Itt az a legnagyobb baj, hogy a férjednek nem jelent semmit az, hogy veled kettesben töltött idő.

Mondom: engem, a feleségemtől függetlenül is zavarna ez. És ez különösen bosszantana: "nem munkahelyi problémáról, hanem munkahelyi eseményről van szó". Vagyis nem egy szakmai kérdést tesz föl a férjednek, amit meg kell válaszolnia, különben áll a munka reggelig, hanem olyan, amit másnap reggel is simán elmondhatna neki, vagy megírhatná e-mailben.

Szerintem nyugodtan kérdezd meg minden ilyen telefon után, hogy mi történt volna, ha mindazt, amit most mondott/kérdezett, másnap reggel mondta/kérdezte volna meg. Ha semmi különös, akkor meg mi a tökömnek hívta fel a férjedet, miután hazaindult a munkából? Ez nemhogy 8-kor, de 5-kor is bunkóság.

Arról viszont lebeszélnélek, hogy ugyanígy csacsogj esténként te is valakivel. Egyrészt a bosszú, és a passzív-agresszív hozzáállás csak eltávolítana egymástól titeket, másrészt erre hivatkozna máskor ő is.

Ha ezen megsértődik a férjed, akkor azért nagyon nem oké ez a kapcsolat. Hány éve éltek együtt? Gyerek van? Ha nincs, terveztek? Azt ugye mindketten tudjátok, hogy kisbaba, kisgyerek mellett végképp abszurdum lesz, ha így áll hozzá a férjed?

Egyébként szerintem sem szeretői viszony van mögötte. Akkor pont, hogy nagyon óvatosak lennének (ha egy csöpp eszük is van), és sosem lenne esti telefon.

8as korrektül leírta,szerintem sincs még szeretői viszony,de a nő kiszemelte magának.

Sajnos volt ilyen nálunk,figyelj és ha már túlóra lesz elgondolkoznék.

Azt írod, hogy az estéket szeretnéd a férjeddel tölteni. Ha ő is így lenne ezzel, akkor alapból fel sem venné a telefont vagy megmondta volna már a néninek, hogy ne hívogassa olyankor.

Bár engem nem zavarna, ha a páromat néha felhívná esténként valamelyik kollégája, ő határozottan ki szokta jelenteni, hogy őt munkaidőben hívják munkaügyben, a szabadidő az arra van, hogy pihenjen és a saját dolgait intézze.

Én kérdőre vonnám újra, nem hagyva, hogy sértve elvonuljon.

Megbeszélném vele, hogy számomra ez nagyon zavaró.

Amikor összejöttünk a párommal, akkor mindennap este 8-9-ig dolgozott. Állandóan rágtam a fülét, majdnem ráment a kapcsolatunk. Egyszerűen azt gondolom, hogy mindenkinek van egy munkaideje, ami benne van a szerződésében. Engem azért fizetnek meg, hogy a munkámat ez idő alatt elvégezzem. Ha nem tudom, akkor vagy én vagyok béna, vagy túl sok a feladat, de semmiképpen nem normális minden áldott nap 3-4 órákat túlórázni. Ma már abszolút ezt vallja ő is, de nagyon sok időmbe telt erről meggyőzni.

Egyébként nyilván vannak olyan munkakörök, ahol előfordul ez, de az állandóság nem normális. Az én munkaköröm is olyan, hogy bármikor hívhatnak, volt olyan is, hogy ez hajnali 1-re esett és el kellett kezdenem telefonálgatni, így kimentem a nappaliba, hogy ne zavarjam a férjem. Ő már tudja, hogy ha ilyen hívás van az fontos és általában befeszülök, így abszolút megértő. Éjjel nyilván nem kell velem, nappal teret enged annak, hogy megoldjam a problémát. No de ilyen 2-3 havonta van egy maximum. Trécselni sosem trécselek kollégákkal munkahelyi dolgokról a munkaidőmön túl.

Egyszóval nem mindegy, hogy ez mennyire rendszeres. Néha nem zavarna, de azért heti szinten többször már én is kiakadnék rajta.