Lettél már szerelmes házasságod alatt? Hány éves házasságban? Hogy gyűrted le? Előfordult többször is?

Igen,egyszer.

Nem tudtam még leküzdeni magamban ezt a dolgot.

A házasságomnak már vége(nem ez miatt)de évek óta külön élünk. Amikor kezdődött, akkor még próbáltam megmenteni a házasságom.

Talán az idő segít, de nem egyszerű. Főleg azért nem, mert otthon nem valami jó a helyzet, mert ha jó lenne akkor ez elő sem fordulhatott volna.

Sajnos ez van. Kitartás

Ha megengeded, elmesélem a sztorimat. Bár mi nem voltunk házasok, csak együtt éltünk (a szüleinél, de a felső szinten, külön bejárattal), majd eljegyzés is lett. 6 évig voltunk együtt...

Egyszer csak azt vettem észre a kapcsolatban, hogy olyan vagyok, mint egy csicska és szexrabszolga. Főztem, mostam, takarítottam, mégis, ha meglátott egy porszemet, vagy morzsát, leszedte a fejem, szó szerint üvöltözött. Ha beteg volt, ápolgattam, teát csináltam, stb, ha velem volt valami, még akkor sem hagyott békén, állandóan szexelni akart, meg mosogatni utána. A szex abból állt, hogy kényeztetni kellett, majd bedugta, 2 perc alatt elment, aztán csá. Se csók, semmi. Az, hogy nekem fájt, az kit érdekel. Egyszer azért akadt ki, mert nem lettem nedves, biztos megcsalom, stb. Na akkor belém is rúgott, meg a karomat megszorította. Mégis maradtam vele.

Na aztán egyszer megismertem egy pasit. Nagyon tetszett, teljesen más volt a stílusa, lehetett vele csókolózni, összebújni :) A páromnak feltűnt, hogy más lettem, egyre többet lógtam el onnan, jöttem inkább haza, stb.

Igazából nem ez miatt mentünk szét. Egyszer csak betelt a pohár, hogy rajtam vezeti le a feszültséget, nem is figyelt rám, nem lehetett beszélgetni. És rájöttem, hogy másokkal lehet.

Bocsi, ha túl hosszú lett, csak most ez igy ki akart jönni :D

Kérdező, pontosan tudom milyen, én is 2x éltem meg ( 9 éve vagyunk együtt, nem házasok, de ez lényegtelen most):

- az első az a "halálos, ahogy írtad: 2-2,5 év alatt tettem magam túl rajta.

- a 2. (szintén mostanában tart): fogalmam sincs mi, mert először csak erős vonzalmat éreztem, de hiányzik is a társasága ahogy írod.

Semmi nem történt ( a "nagy" szerelemmel egy ölelés volt a max, de ennyi). :)

nem feltétlen a szerelem hiányzik ilyenkor, ahogy írod is: ez utóbbi inkább vonzalom nála is.. Én tudom, hogy az én kapcsolatomból mi hiányzik. ÉS ahogy írod, pontosan az vonz a másikban. Ez ilyen. :)

Ha tudod hogy pl unalmasabb a kapcsolatotok és nincs szenvedély, de hiányzik, akkor ezeken lehet segíteni valószínűleg.

Persze, hogy jönnek közben és észreveszed azokat, akik megtestesítik a hiányérzet tárgyát. :) Nincs ebben semmi meglepő. És nem szerelem ez, hanem a hiány helyére mutat rá.

Nekem több kolleganőm is tetszett, és jelenleg is tetszik, de ezt nem nevezném szerelemnek, és nem gondolnám, hogy viszonoznak akármit. Mondjuk 7 éve nős emberként teljesen tudatosan távol tartom magam tőlük, és kerülöm a hosszas négyszemközti együttléteket, mert az ördög nem alszik.

Viszont többször gondolkodtam el azon, hogy ha szingli ennék, akkor hogyan csábítanám el, hogyan hívnám randira egyiket vagy másikat, stb. Ennyi az egész.