A férjem ajándékba kapott egy lakást a szüleitől, ha a férjem meghal jogom van itt maradni a gyermekünkkel?

"Az egyik házastárs halála esetén (2013 óta) egyenlő arányban örököl az életben maradt házastárs és a gyerekek"

Kivéve a közösen lakott ingatlant, mert abból viszont a házastárs nem örököl egy gyereknyit sem, viszont haszonélvezeti jogot kap rá élete végéig.

"Ezesetben viszont AJÁNDÉKRÓL beszélünk, ami a férj kizárólagos magánvagyona. Ehhez a feleségnek soha nem volt, és soha nem is lesz köze.

Szóval ha a kedves férjed, akinek a halálát már most várod, Kérdező, neadjisten meghalna, te mehetsz majd arra, amerről jöttél."

Ez sem igaz. Mivel törvényes felesége a kérdező, ezért igaz, hogy tulajdonjogot nem örököl, viszont életre szóló özvegyi haszonélvezeti joga lesz. És onnan a lakásból azt vág ki, akit akar.

Nem értem miért ítélkezik mindenki azonnal. Komolyan ezek az emberek úgy gondolják, hogy a világ fekete/fehér?

Teljesen normális, ha az ember aggódik a saját sorsa miatt, ettől még egyáltalán nem biztos, hogy meg akarja ölni a férjét vagy azt várja hogy meghaljon.

Tényleg ennyi megkeseredett, rosszindulatú ember van?

10, 16

De ez csak az anya oldala. Ezek szerint vannak a képben nagyszülők és nagynéni(k)/nagybáncsi(k) is. Velük senki ne foglalkozzon?

Nemrég érdeklődött itt egy hölgy, aki az élettársa lakásában élt, miután az övét eladták, és az árát a közös életük fenntartására fordították. Az élettárs meghalt, és az örökösök ki akarják tenni a hölyet a lakásból. Jogosan, hiszen semmi köze hozzá, nem tulajdonos, nem haszonélvező, nem volt jogilag rendezve a kapcsolata a férfivel. És sajnos nem gondolt a jövőre sem ő, sem párja.

Felelős ember nagyon is gondolkodik, hogyan fog boldogulni, ha az életében valami esetleg nem várt változás áll be.

Sőt, egy felelős, szerető férj is gondolkodik róla, hogy ha a családdal közösen lakott lakás kizárólag az ő tulajdona, mi fog történni a feleségével, akit amúgy szeret, ha ő holnap infarktust kap/fejére esik egy tégla, vagy elüti a villamos.

Én az életben nem foglalkoztam a családunk pénzügyeivel, nem is érdelt, nem is volt rá szükség, de pontosan tudom, melyik az a dosszié ahol a legfontosabb iratok, számlaszámok, stb. vannak. Ettől még nem vároma férjem halálát. Ő se az enyémet, pedig ő is tudja, mik azok a dolgok a szobámban, amiket a munkahelyemről kölcsönöztem, és a folyamatban lévő ügyeim iratai, amiket szintén vissza kell juttatnia, ha én dobom fel a talpamat váratlanul.