Miért mondják sokan, hogy "ne csodálkozz, hogy nem vesz el, ha házasság nélkül is megkap mindent"?

Pont arra gondolnak, hogy sok nő pl addig nem költözik össze a pasival, amíg nem kap gyűrűt mert hogy nehogy az legyen, hogy a férfi belekényelmesedik a helyzetbe és sosem jön el a várva várt lánykérés mert "nincs miért, hiszen már így is mindent megkap" (minden nap láthatja, megcsinálják a házimunkát, stb). Azzal, hogy lánykéréshéz kötik az összeköltözést úgy érzik, hogy elkerülhetik ezt.

Más kérdés, hogy én ezzel baromira nem értek egyet. Sőt, szerintem mindenképp érdemes kipróbálni az együttélést mielőtt eleköteleznék magukat.

Illetve, szerintem az sem gondolja komolyan, aki ezt mondja. Úgy érzem ez inkább annak a racionalizálása, hogy "az a jó, ahogy anno én csináltam; mindenkinek úgy kéne csinálnia, ahogy nekem". Legalábbis számomra nagyon hihetetlen az, hogy egy férfi alapból ne akarjon házasságot de amint kiderül, hogy az összeköltözés is csak ezzel a feltétellel lehetséges, azonnal belemenjen (Ugyanezen okból lehet itt CSAK és kizárólag sikersztorikat olvasni olyan házaspárokról, akiknél néhány hónap vagy akár hét után volt a lánykérés/esküvő. De komolyan, mintha még soha senki nem lőtt volna mellé ezzel!)

"Nagyszámú kutatás bizonyítja, hogy azok, akik már a boldogító igen előtt együtt élnek, lényegesen kevésbé tartják kielégítőnek a házasságukat, és sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy elváljanak. Az egyik ok erre minden bizonnyal az lehet, hogy akik képesek várni az együttéléssel, valószínűleg eleve komolyabban gondolják a házasságot, és ez fordítva is igaz: akik hajlanak a kötetlen együttélésre, valószínűleg eleve jobban ódzkodnak az elköteleződéstől. Ezen felül azonban az együttélés már önmagában is olyan rutinokat alakíthat ki, amelyek megnehezítik, hogy az azt követő házasság boldog lehessen. Ahogy ezt az amerikai Journal of Marriage and the Family című lapban 2002-ben megjelent egyik tanulmányban írják: „Az együtt élő párok esetében lehetséges, hogy kisebb a motiváció, hogy a problémamegoldó és egymást támogató képességeiket fejlesszék.” (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a párok, akik úgy költöznek össze, hogy előtte már elhatározták, hogy összeházasodnak, azoknak közel akkora esélyük van együtt maradni és boldog házasságban élni, mint az egyáltalán nem összeköltözőknek.) "

[link]

[link]

Szerintem számít, van-e önuralma egy párnak. Ha nincs, akkor gondjaik lesznek, pl. amikor megérkezik a gyerek és kevesebb lehetőség lesz a szexre.

Egy jó házasság nem a jó szexre épül, hanem arra, hogy szereted a másikat és tudod a jó és rossz tulajdonságait is, mégis vele tervezed az életedet.

Kedves utolsó, te max. a saját házasságodról nyilatkozzál, mert én szép számmal tudok sikeres keresztény házasságokról.

Mindig felemelem a szavam az oskereszteny okorsegekkel szemben. Kedves megszallott, leszel szives nem az en eletemben turkalni, en sem turkaltam a tiedben. Tudod, jamborsag, Isten baranya meg tarsaik.

O igen, az onuralom az egy szep ereny, csak tudnam miert az egyetlen fokmeroje ennek az, hogy nem szexelnek es emiatt 22 evesen egy ev jaras utan rohannak megeskudni. Lattam a sajat szememmel, hogy a latin mises, nem huzunk kotont hazasparok hogy elnek es hogy keseritik meg az ajtatossagukkal a befolyasolhatobb, gyengebb akaratu emberek eletet. Nem fogom szo nelkul hagyni a te hitteritesedet sem.

"Egy jó házasság nem a jó szexre épül, hanem arra, hogy szereted a másikat és tudod a jó és rossz tulajdonságait is, mégis vele tervezed az életedet."

Én azért mégiscsak tudni szeretném még házasság előtt, hogy a férjem akivel örökre együtt leszek ki tud-e elégíteni az ágyban, vagy lemondhatok a jó szexről halálomig, és maximum abban gyönyörködhetek, hogy a férjem milyen okos és kedves.