Az anyáknak senki sem elég jó a gyermekük párjául?

A normális anyák nem. Se az anyám nem viselkedett így, se én a gyerekeim barátaival. (még esküvő nincs, de akkor se leszek ilyen, ez az ő dolguk)

Mondd meg neki, hogyha van valami konkrét kifogása, akkor mondja el, ha pedig nincs, akkor maradjon csöndben.

Senki. A te anyukád szemében a leendő ferjed egy csirkefogó, az ő anyukája szemében meg te vagy egy ingyenélő.

Persze vannak kivételek. Az én anyósom például. :)

Valószínű, hogy anyukád aggódik, hogy biztosan jól választasz-e. Beszélgess vele a boldogságotokról, a vőlegényed erényeiről, a szeretetéről, stb. Ha elűzöd a félelmeit és az aggódását, akkor nem fog ilyeneket mondani.

Az én anyum is ilyen.

Már van gyerekünk is,így az unokára koncentrál és nem csinálja azt amit veled az anyud:-)))

Megbékélt:-)

Nem normális szerintem.

Egy anyának el kell fogadnia a gyermeke választottját.

Az én anyukám az összes páromat elfogadta, pedig volt olyan, aki nem volt neki szimpi, de csak utána mondta el, amikor már vége lett. Amíg az illetővel voltam, addig kiszolgálta, kedvesen, tisztelettel beszélt vele, és még éreztetni sem éreztette. Látta, hogy szeretem, ezért elfogadta. A vőlegényemet, akivel 2 éve élek együtt, egyenesen imádja, mindent megkapunk tőle, olyan a párom neki, mint a gyermeke lenne, már sokszor őt hívja, hogy menjen át enni, mert én dolgozom, vagy megkéri őt, hogy segítsen a boltból őt hazahozni, ha sokat vásárolt. A párom szintén segítőkész, szereti anyukámat, úgyhogy örülök neki.

Viszont ott van az anyósom, aki egyenesen után engem, én csak annak örülök, hogy távol vagyunk tőle. Míg anyukám 3 utcára lakik, és megháláljuk neki a jóságát, de egy ilyen anyós, mint amilyen nekem van, kesereghet otthon 300km-re magában. És ahelyett, hogy elgondolkodna, hogy miért nem foglalkozom vele. Bár őt nem érdekli, csak a kicsi fiacskája.

Szóval látod, szülők és szülők között vannak különbségek, de addig, amíg anyud nem érezteti a pároddal, addig nincs nagy gond. Te pedig fogadd el, hogy valamiért nem kedveli a párodat.

Az természetes, ha egy anya aggódik, félti a gyerekét egy kapcsolat elején, de ha már odáig lejutottatok, hogy jegyben jártok, akkor nyilván nem tegnap ismerkedtetek meg, tehát nincs oka aggódnia az anyukádnak, inkább örülnie kéne a boldogságotoknak.

Közte és apukád között minden rendben van amúgy? Mert ha nem, akkor esetleg arra tudok gondolni még, hogy irigykedik, hogy neked ilyen jó kapcsolatod van.

Attól függ.

Az én anyám engem az öregördöghöz is hozzáadott volna, leszarta az egész jövőm magasról, csak ne kelljen velem már foglalkozni.

Most sem segít semmit, az unokára is pénzért vigyáz.

(diplomás az egész család ráadásul, de anyun ez nem látszik)

Hajjajj! De még mennyire életszerű! Az én anyám (34/F vagyok) esetében a feleségem az első és egyetlen, akit eddig elfogadott. Előtte mindenkit szét szekált, s idővel addig zsugorította az agyamat, amíg 3 tartós (2-4 év együttélés) kapcsolatomat is felszámolta.

Persze féltésből és jóindulatból csinálják többnyire, nem pedig féltékenységből, azonban veszélyes dolog.

NE ENGEDJ TERET NEKI! Ne hagyd, hogy bántsa, azonban ha ezt teszi egyszerűen engedd el a füled mellett. Ha telefonon beszélsz vele és belekezd, akkor tedd le. Gondolj arra, hogy hamarosan KÜLÖNÁLLÓ család lesztek, saját "belügyekkel", amelyekbe nem szólhat bele. A te életed, a te döntésed és a TI gyerekeitek lesznek.

Aztán majd jön a következő forduló a gyermeknevelésben:) Mindenért a férjed lesz a hibás, ami rossz és mindennek anyukád lesz az oka, ami jó....Ez van...Legalább is 90%-ban ilyenek. A fiús anyáknál azonban NINCS veszélyesebb ezt hidd el!