Járt már valaki úgy, hogy meghívott rokonokat az esküvőjére, amit aztán később megbánt?

Meghívtuk az unokatestvéremet, aki kis idővel előttünk ment férjhez, és mi is ott voltunk az ő lakodalmán.

Mikor édesanyám megtudta, rémülten mesélte, hogy a férj alkoholista, az esküvője előtt elvonókúrán volt, de már újra iszik.

Ezt mi nem tudhattuk, nem abban a városban élünk, ahol ők.

A meghívást már nem lehetett visszaszívni, és anyám félelme igaznak bizonyult; a férj már az esküvőn is be volt állítva, a vacsorán pedig mindenkibe belekötött, mikor csitítani akartuk, azzal fenyegetőzött, hogy "kiirtja az egész bandát".

Szerencsére elég hamar kikészült, így két férfi bevitte a szállodába és lefektette.

Na, ezt a megbánt meghívást soha nem felejtem el!

Ez inkább egy önbizalom hiányból fakadó önsajnálat...

azért könyörgöm. Nyilván az unokatesó sem az a kategória akivel naponta beszél az ember, én is élőben találkozom velük többnyire, és ha felhívna lehet én sem tudnám hirtelen ki az... ez bűn? Eskü nem azért nem ismerném fel, mert elfelejtettem vagy mert nem szeretem őket. :D ;) <3

Az az "ez van" kategória... ha nem balhés valaki, akkor annyira nem számít.

Nekem is 1-2 meghívott olyan furán reagált, ilyen enyhén lepattintósan, de hááát na max nem jönnek. :)

Az emberek 90%-a örül nekünk, nem hagyom a kedvem elrontani 10% potenciális savanykodón. :D

Olyan volt, hogy a meghívott rokon az esküvő előtti nap lemondta, az időjárásra hivatkozva. Ami amúgy tényleg nem volt valami jó (téli esküvő).

De olyat nem hívtam meg, akiről eleve tudtam, hogy megbánnám.

Megbántam hogy az unokatestvéreimet meghívtam, rohadt kur vák, még a barátaim is mondták hogy hogy néznek rám, az összes pasival ki akartak kezdeni, még a kedves vőlegényemmel is, amit ő csak másnap mondott mert nem akarta hogy balhézzak. Remélem megdöglenek.

Bocsánat.