Hisztis menyasszony, hisztis koszorúslány. Hogyan lehet kompromisszumot kötni?

Unokatestvéremnek lesz jövőre az esküvője. Anyumon keresztül kért fel koszorúslánynak, és a leendő férje kísérőjének. Már itt furcsállottam a helyzetet, de nyilván mivel szeretem, igent mondtam.

Néhány héttel ezelőtt kiderült, hogy rajtam kívül még két lány kapta meg a koszorús szerepet, amivel nem is volt semmi probléma, de engem "visszafokoztak" sima koszorúslánnyá. Amivel szintén nem lenne probléma, ha tegyük fel, lenne olyan, aki kísérné a vőlegényt helyettem ( a másik két lány nem áll hozzá közel.

Az esküvő előtt több, mint egy évvel kitalálta, hogy tartsunk esküvői megbeszélést. Ez teljesen rendben van, legalább előre fixálunk dolgokat. A ruha színe és a csokrunk teljesen rendben van, a három koszorús szépen kitalálta és megegyezett mindenféle hiszti nélkül. Viszont a menyasszony ragaszkodik hozzá, hogy utazzak saját költségen (alsó hangon 10.000) le vidékre ruhát venni (a többieket ingyen elviszi), mert ő csak és kizárólag olyat szeretne, ami egyforma. Ezáltal lényegében rám kényszerítette, hogy ujjatlant viseljek, amivel nem lenne probléma, ha normális karom lenne (nem vagyok molett, de nem szeretnék pánt- vagy ujj nélkülit, mert nem szép a karom).

A problémám az, hogy minden erről folyó beszélgetésen mást mond. Néhány hete még azt mondta, hogy ő sem akar ujjnélkülit hasonló okokból. Most már igen. Ugyanekkor közölte, hogy csak a ruha színe legyen ugyanaz, olyat veszünk, amiben kényelmesen érezzük magunkat. Most ugye már ez sem lehet, sőt lényegében egy jó drága ruhát akar ránk sózni.

Nem vagyok fukar, nyilván kifizetem, csak kissé sem találom fair-nek, hogy össze-vissza beszél, és a mi pénzünkkel, időnkkel és türelmünkkel szórakozik.

Hogyan lehet egy ilyen helyzetet jól kezelni, hogy a kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon?