Ti elmennétek nászútra ilyen esetben?

Nem vagyunk szegények igazából,de gazdagok sem,leginkább átlag szinten élünk. Sohasem voltunk nyaralni,tavalyelőtt jöttünk össze és tavaly kijutottunk Görögországba. Az öröm hatalmas volt,volt szó arról,hogy esküvő után szeretnénk saját házat venni.( jelenleg nálunk lakunk édesanyáméknál,külön lakrészben)

Volt szó róla,hogy mégis jó lenne elmenni 1-2 napra valahová,de a szívünk oda húz vissza Görögbe. Elég olcsón hozzá is tudnánk jutni a nyaraláshoz,tavaly is,most is kijönne 200 000ből.

De sajnálom magamtól az érzést. Apám is már gyerekkoromban is elvette a kedvem mindentől,mai napig mintha nem lenne jogom a boldog élethez ,megmondta h minek mennénk mi nyaralni az csak pénzkidobás.

A lagziba sem szállt be senki egy fillérrel sem,nem is kértük volna.

Most azon gondolkozom és plusz munkával hétvégéket vállalva össze tudnám gyűjteni a nyaralás árát,hisz ez a közös valóra vált álmunk lenne,de már annyira belém beszélték,hogy minek ez ,hogy nem tudom mit tegyek.

Arra gondoltam ,ha összegyűlne a pénz a páromnak a lagzi éjszakáján elmondanám ,hogy 2 nap múlva csomagolunk.

De nem tudom..már a szüleim véleménye miatt annyira nem tudom mi legyen..sajnálom magamtól a boldogságot és jólétet...apám szerint a házba kéne rakni nem pedig hülyeségekre szórni..

Édesanyám hol ezt mondja,hol pedig,hogy menjünk ,ő menne.

Ti mit tennétek ebben a helyzetben?

Elmennétek nászútra valóra váltva a párotokkal közös álmotok vagy beletennétek egy közös házba azt a 200 000et?