Nem lesz menyasszonytánc, csokordobás! Kiakadt a rokonság! Mit tegyek?

Nálunk picit hasonló a helyzet, kis esküvőt tervezünk, de mikor előadtuk az ötleteket, jött a megdöbbenés, hogy mi az, hogy nem lesz templomi szertartás, cigányzene, hosszú ruha és többi szörnyen fontos jellegzetesség?

Pár dologban engedtünk, de a fontos részletekben nem: csak DJ lesz (a szülők nem tetszése ellenére), rövid ruhát varrattam, a menyecskeruha sem bordó, a templomot is kihagyjuk, sőt, a polgári szertartást a szabad ég alatt tartjuk. Szülői búcsúztató sem lesz (bonyolult családi háttér miatt) és ezt sem volt egyszerű megértetni a rokonsággal, de attól, hogy nem értenek egyet, nekem nem fog jobban esni, szóval egyértelműen kihagyjuk.

Mindenkinek akad belekötni valója valamibe, de mivel mi fizetjük, mi szervezünk és konkrétan megmondtuk, hogy ez lesz, aki akar, jöjjön és szívesen látjuk, de fanyalogni vagy kioktatni mintek nem kell.

A dolgokat megfejeltük még azzal, hogy addigra félidős terhes leszek (nem így terveztük, de örülünk neki), ami az idősebbek számára még kevésbé elfogadható szituáció.

Mindent egybevéve egyetlen eszközt tartok fontosnak: a következetes és stabil álláspont megtartásával nem fognak tudni megingatni titeket. Sok boldogságot és erőt kívánok a különleges alkalomhoz!

Esküvői szakmában dolgozok. Ezen a legtöbben átmennek, nem találkoztam még olyannal, hogy valakinek ne lett volna valamin "sértődés". Mindenkinek úgysem tudsz a kedvére tenni, a leendő férjeddel beszéld meg, hogy mit és miért szeretnél, ez a közös napotok, nektek kell eldönteni, hogy mit szeretnél. Ha a vőlegényed ragaszkodik valamihez, akkor nektek kell kompromisszumot kötni. Ez az érzelmi zsarolós/hisztizős/vagy csak megmondogatós hozzáállás ígyisúgyis lesz, ha fényesre is szeretnéd nyalni a vendégeid fenekét, sőt, ha sok dologban alkalmazkodsz, még többen kell majd. Az elején kell egy kissé erélyesnek lenni, megmutatni, hogy szereted őket és nem ellenük van, amit szeretnél. Ez egyszerűen a Ti napotok.

Képzelheted nálam az első arcokat, amikor bejelentettem, hogy fekete lesz a ruhám. :D De megmutattam a képeket, elmondtam, hogy miért azt szeretném, nem engedtem semminek, elegáns, szép ruhám volt. Próbálkoztak? Próbálkoztak. :D Nem sértettem meg senkit vele, a fehér ruha csak divat, miután az egyik angol királynő abban ment férjhez, mindenki fehéret akart, elterjedt, gyártottak hozzá ideológiát, nekem meg akármi tetszett, mindet felvették előttem a menyasszonyaink. :D

A menyasszonytánc elhagyása ellen egy dolog szól, akkor mindenkinek jár egy tánc, ha valakinek nem tetszik a dolog, akkor nyugtasd meg, hogy fogsz vele táncolni, jöjjön és kérjen fel, több időd is lesz vele.

A csokor dolgot meg megértem, sokszor úgy kell odaimádkozni a nőket, aztán leesik a földre, elnyomnak 3 szexista szr viccet, hogy a nők harcolnak, hogy bekössék a fejüket, odamutatnak a párjuknak, hogy neki kampó, ... nem mindenkinek hiányzik ez és Te ismered a barátaidat, hogy vevők-e erre.

Mi sok dolgot másként csináltunk, de nagyjából azért hagyományos lagzit tartottunk, mi úgy egyeztünk meg a férjemmel, hogy menyasszonytánc pl. lesz, mert akkor legalább mindenkivel táncolunk. Mindenkinek előre szóltunk a ruhámról és mindenről, 74en voltunk, ami egy közepes esküvői létszám, egyetlen ember nem tudott csak eljönni, senkit sem sértettek annyira az eltérések, hogy ne jöjjön el. Persze, a szervezés közben, amikor azt gondolják, hogy bele lehet szólni, akkor próbálkoznak, hogy "ezt így nem lehet" meg úgy nem lehet, de igen. Lehet. És még jó is lesz.