Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti hogy viselkednétek ezek után?
Most kezdtük el szervezni az esküvőnket. Étterem, zenészek, dátum stb. Amikor anyumnak megemlítettem, hogy megyünk éttermet foglalni, meg sem kérdezte, hogy mi hol mennyi, hány óra...Rosszul esett, de gondoltam olyan napja van.
Aztán haza mentünk és mondtam neki, hogy na lefoglaltuk, de megintcsak semmit nem kérdezett.
NAgyon rosszul esik a hozzáállása, mert egyébként a páromat kedvelik, tehát nem azzal van a bajuk.
Más örvend a gyermekével és érdeklődő, ő meg kb. tesz rá magasból. Ezek után mondanátok még neki valamit?
Én azt mondtam a páromnak, hogy majd ha érdeklődik válaszolok kategorikusan, röviden és kész. De többet nem hozom fel a témát...
A leendő anyósomék nagyon aranyosak velünk.
Ööö... nem igazán értem. Most azon vagy megsértődve, hogy nem rajong körbe? Ő családtag, már megtette, vagy jócskán kiveszi esetleg a részét a dolgokból, és ezért nem érzi szükségét ennek. Vagy esetleg tudja, hogy mit és mikorra foglaltátok, és felesleges lenne rákérdeznie...
Én őszinte leszek: nem értem pontosan a gondod. Hozzászoktál a csodálathoz, üdvrivalgáshoz, és most az a baj, hogy a saját anyád nem elég kirobbanó?
Kedves Első!
Nem. Arra gondoltam, hogy eddig minden ismerősömnek, jóbarátomnak aki az élete egyik legfontosabb napjára készült az édesanyja ott volt mellett, kérdezett, és igen talán rajongtak a dologért. Kérdeztek, érdeklődtek...
És igen, rosszul esik, hogy a saját anyám nem kérdezi meg, hogy na akkor mi alakult, mikor lesz, hogy szeretném. Még csak nem is hallgat meg, leghamarabb eltereli a témát...
Kedves 2.!
Hát nem tudom...Mi sem kértünk semmit anyáméktól, és az is biztos, hogy anyagilag nem fognak beszálni. Nem is baj. De azért legalább csináljon úgy mintha érdekelné, legalább egy kicsit...
Köszi a válaszod
Első vagyok... ezeket kellett volna leírnod, mert egyből más a kép, ami lejön.
Valami miatt csak csalódott, az, hogy beszélni se akar róla, nem jó jel (nyilván ezt te is tudod).
Biztos, hogy minden oké közte és a jövendőbelid közt? Örül a házasságnak?
Első!
Igen. Szeretik a páromat, sőt naaagyon kedvelik. Középiskola óta tart a kapcsolatunk, soha nem csalódtak benne. Jóban vannak az anyatársékkal is, őket is nagyon kedvelik.
Nem tudom miért viselkedik így, a nővérem esküvőjekor is ugyanez volt, aztán egy idő után nem avatták be semmibe, később az volt a baj. Akkor se mondott semmit, akkor is "látszólag semmi baja" nem volt.
Nem gazdagok a szüleim, de azért nem küzdenek a létfennmaradásért, hogy ez legyen a baj.
Nálunk az anyósom viselkedett így...
Azt sem kérdezte meg miből álljuk( félreértés ne essék, nem akartam, hogy ő adjon bele, nem is tudott volna, de nalunk ennel azért szorosabb a viszony a szüleimmel.. Tehát az aanyósom párja tudja, hogy pozitívan jöttünk ki, anyósomat ez sem izgatta...ami nem baj..csak az egész esküvőn távolságtartő vokt, és.khöm.. Bunkó is.. A fia majdnem hazaküldte...
De ilyenkor még csak az tünt fel,nogy semmi sem érdekli igazán..
Mai napig nem tudom mire vélni..
Szerintem őt mélyen érintette, hgy a fia megnősült.
Lehet, hogy az anyukás
Dnak is nehéz feldolgoznia, hogy férjhez mész
Nem tudom...
Kívülre viszont ország világnak elmeséli, hogy férjehez megyek, eljegyeztek ilyenek. CSakhogy érzem, hogy nem azért mert úgy örvend, hanem mert az olyan nagy dolog egy anya életében-legalábbis ezt kell elhitesse minenkivel.
A nővérem esküvőjén is ott sürgött forgott, tette magát, mint aki főszereplő. de soha tőle sem kérdezett semmit, nem osztozott az örömében...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!