Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Meghívjam a szüleimet az esküvőmre?
A szüleim sosem támogattak, sem lelkileg, sem anyagilag, míg a bátyám fenekét a mai napig fényesre nyalják (vettek neki autót, lakást, fizetik a számláit és még plusz pénzt is kap - a semmiért). Amíg otthon laktam, pár ezert Ft-ért meg kellett alázkodnom, szabályosan könyörögnöm kellett, hogy adjanak pénzt, mert nem tudtam bérletet és kaját venni. Ennek köszönhetően kórosan alultáplált voltam, mert otthon sose volt kaja (ők a munkahelyükön esznek, otthon sosem főznek, és kávén kívül nem tartanak semmit). Egyetem előtt még befizettem a menzát, ott tudtam enni, de később már nem volt ilyen lehetőség. Ha vettem kenyeret, felvágottat, dugdosnom kellett, hogy ne vigyék el a munkahelyükre.
Egyetem mellett dolgozni kezdtem, s emiatt egy évet csúsztam a BA-n. Természetesen ezért is kaptam otthon rendesen, hogy én egy élősködő kis szarkupac vagyok, csak passzióból járok egyetemre, etc, etc. Most vagyok végzős MA-n (itt is csúsztam), változatlanul dolgozom, 3 éve vagyok együtt a vőlegényemmel, decemberben fogunk összeköltözni (jelenleg a párom szüleinél lakom, most külön lakásba költözünk).
Tavasszal lesz az esküvőnk. Nem akarok se balhét, se szülőköszöntőt, de mivel a szüleim egyik ballagásomra se mentek el (a munkájukra hivatkozva), és ezzel borzasztóan megbántottak, nem akarom megint ezt átélni. És azt se akarom, hogy anyámról szóljon az esküvőm, mert hajlamos rá, hogy magára terelje a figyelmet. Ugyanakkor a vőlegényem szerint meg kéne őket hívni, mert mégis csak a szüleim. Valahol persze igaza van, de én nem akarom, hogy ott vigyorogjanak az első sorban, hogy ők mekkora ászok, mert végre kiházasítják a púpot a hátukról...
Egyébként azért viselkednek így velem, mert már kiskoromban közöltem, hogy én nem vagyok hajlandó a családi vállalkozást tovább vinni, ezért teljesen más irányba tanultam, mással foglalkozom. Ők ezt képtelenek tolerálni, és mindig azt hitték, hogy a pénzzel majd motiválni fognak, hogy ha nem adnak, majd "észhez térek" és én is náluk akarok majd dolgozni, mint a testvérem.
Ti meghívnátok őket? 25N
Én nem hívnám el őket. Szíved joga eldönteni, hogy kit hívsz el. Én sem hívtam el a szüleim.
31/F
Ez kemény. Sajnálom.
Nem tudom, mit tennék a helyedben. De az tudom, hogy csak olyan embereket hívj meg az esküvődre, akiket teljes szívedből szeretnél, hogy ott legyenek. Senki mást.
Hát a te helyzetedbe amiket leírtál nagyon durva. Biztos nem hívnám meg.
Helyedbe egybekötném a nászúttal az esküvőt és egy tengerparton kelnék egybe a párommal kettesben,majd ha hazaértek párod szüleivel és barátokkal megünneplitek az esküvőt. Ez csak egy ötlet,de én tuti ezt csinálnám:)
Ez a te napod,hiába a szüleid egész életed gyötrelem volt miattuk. Ha nem osztoznak az örömödben semmi keresnivalójuk. És így még sértődés se lenne,mert a nászút utáni ünnepségről nem is kell tudniuk.
Kedves Kérdező!
Én azzal a hozzászólással értek egyet, hogy csak olyan embert látnék szívesen az esküvőmön, aki szívből örül az örömömnek. Ebben az esetben ez nem valósulna meg. Sajnálom, hogy ilyenek a szüleid. Én anyukaként el nem tudom képzelni, hogy valaha is így viselkedjek majd.
Ne hívd meg őket. Az egész csak képmutatás lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!