Vajon tényleg minden rozsaszín az esküvö után?

Ezt hívják életnek. Ezt sohasem tudhatod előre. Minden benne lehet a pakliban. A házasság is egy jó nagy kockázat. Elcsépelt, de kockázat nélkül nincs nyereség. Ez nagy igazság. Nem tudhatod előre. Csak bízhatsz a másikban, a szerelemben, és remélheted, hogy nem fogsz csalódni.

És ha esetleg rosszul is választasz, ki lehet lépni, és bár megtört szívvel újra nekikezdeni az Életnek!

Mi lenne akkor? Elváltok, az van!

Senki nem úgy indul, hogy na egyszer elválunk, ha te így indulsz neki, akkor jobb. ha nem köttök házasságot.

Hát én ezért nem házasodtam volna úgy,hogy előtte nem élünk együtt.Persze nem feltétlen az első években jönnek aproblémák,de azért az kiderül pár év együtt élés alatt,hogy bírjuk-e együtt a hétköznapokban.Mert találkozgatni teljesen más mint amikor együtt fekszünk együtt kelünk,magunkra vagyunk teljesen utalva.Együtt éljük a hétköznapokat,nem csak mosolygósan jókedvűen látjuk a másikat.Jobb ha mielőbb kiderül el tudjuk-e viselni amásik rossz tulajdonságait hógortjait is,vagy csak a szép mosolya tetszik,meg,hogy szépen udvarol.

Szóval szerintem minden képen jobb kiismerni valamennyire egymást,főleg mielőtt gyereket vállal a pár.Láthatod itt a kérdésekből is,mennyi szerencsétlen kisgyerek áldozata a szülei meggondolatlanságának felelőtlenségének.

Kb két hete hallottam egy ismerősömtől,akinek egy ismerőse mesélte h voltak lagziban aztán a vacsoránál felállt a vőlegény és mondta h minden vendégnek van egy meglepi a szék alatt, csak hajtsák fel a széken lévő "lepedőt"

Felhajtották, egy boríték volt alatta,benne egy fénykép amin a menyasszony volt látható a leánybúcsún...illetve az h 3 chip&dale fiú kúrja:)

Aztán megjegyezte a vőlegény h most megy és felbontja a házasságát,reméli értik miért teszi ezt,illetve h innentől a nászék állják a számlát mert ő nem hajlandó egy forintot se fizetni:)

Utolsó durva...

Amúgy a kérdezőnek: nem tudhatod hogy mit hoz a sors vannak jó dolgok vannak rosszak főleg a rosszaknál számít az hogy ki hogy éli meg és kivel hogyan tehát hogy menynire számithat a másikra. A házasság szép meg jó dolog, persze kockázatokkal. De ha együtt éltek pároddal, és jol megvagytok akkor érdemes. Együttélés nélkül nem igazán bár együttélés után is jöhet néhány rossz szokás... sok szerencsét az életben.

Az, hogy milyen lesz az esküvő után, elég jól előrejelezhető, ha az ember használja a józan eszét. Ha te és a párod megfelelő emberi tulajdonságokkal rendelkeztek (másik tisztelete, felelős bánás a pénzzel, teljes őszinteség a kapcsolatban, hajlandóság az elvárások feladására, stb), akkor már csak helyes hozzáállás kell: a kapcsolatom legyen fontosabb, mint én vagy a szokásaim, kívánságaim.

Ha ezek megvannak, nem lehet nagy baj, megvan az olaj ahhoz, hogy gördülékenyen menjenek a dolgok. A probléma ott szokott kezdődni, hogy a felek nem nézik meg jól, kihez mennek, mert a rózsaszín ködtől nem veszik észre a figyelmeztető jeleket.

Ehhez nem kell együttélni szerintem. Akkor az elválás érzelmi következményi majdnem ugyanakkorák, mint házassági válás esetén. Sőt az a legjobb, ha addig a szex-szel is várnak a felek, míg az "informálódási időszak" tart.

Lehet, régimódinak tűnök, de inkább racionálisnak gondolom magam. Ne egy lelkileg megtépázott, bízni már nehezen tudó állapotban jussunk már el valakivel nagy nehezen házasságig.

34/L, 15 éve házas.