Aki itt férjhez ment az mind szerelemből házasodott vagy azért ment hozzá valakihez mert jó ember?

Szerelem és nem jó ember az hogy jön össze? Nem kell, hogy másnak jó legyen, de rózsaszín ködben nekem tuti jó... 8)

Másrészt szerelemből is vannak fokozatok, és nem mind olyan, amivel az ember otthont teremt, letelepszik.

A többit már leírták előttem.

Szerelem nélkül is lehetsz boldog, ha neked más az igényed és ehhez találsz partnert.

A lángoló nagy szerelem elmúlik, kb. 1,5-2 év után. Jobb esetben szeretet és megbecsülés veszi át a helyét, rosszabb esteben a pár rájön, hogy már nem működik a rózsaszínű köd.

De csak azért valakivel élni, mert rettegsz a magánytól, nem szabad. Az sem szerelemhez nem vezet, sem a boldogság alapjául nem szolgál. Ráaádul tönkreteszed magaddal együtt őt is, akire rácsavarodsz félelmedben, és a gyerekeidet is, akik megszenvedik azt, hogy az anyjuk nem felnőtt, önálló ember, hanem egy rettegő kislány, akinek csak Apuka kellett, aki megvédi a Szörnyű Nagy Világtól.

Mi szerelemből házasodtunk! máshogy nem szabad! de ennek is megvan a nehézsége: amikor elmúlik a lángolás (mert örökké nem lehet olyan mint a legelején) akkor sok hiba előtűnik... és nehezebb elfogadni. az én férjem pl 4 évig tökéletesnek látott, most már 9 év után nem így van. és néha nehéz ezt elfogadni, nosztalgiával gondolok arra amikor....

de máshogyan sztem nem szabad házasodni!

Én is szerelemből fogok hozzámenni márciusban a vőlegényemhez.Az elején még csak úgy indult mind a kettőnknél a dolog,hogy tetszettünk egymásnak,és megpróbáltuk,milyen lenne ha járnánk.Aztán eltelt néhány hónap és mind a ketten azt vettük észre hogy napról napra szeretjük a másikat,szerelmesek vagyunk,és minden vágyunk egy közös jövő gyerekekkel.

A párom családjában sosem volt válás,nálunk viszont szinte mindenki elvált.Szóval majd kiderül melyikünk szakít a "családi hagyományokkal".Remélem én leszek az.^^

Nagyon nagyon jó kérdés, sokat gondolkoztam ezen már én is de Te remekül megfogalmaztad! Köszönöm! Végigolvastam az összes hozzászólást és nagyon örülök, hogy rábukkantam erre a kérdésre. Szuper dolgokat írtatok.

Én azok táborát gyarapítom akiknek elég a megbecsülés, tisztelet, szeretet és a közös világnézet, gondolkodásmód. Úgy gondolom erre már lehet építeni. Nagyon ragaszkodó típus vagyok ezért nagyon nehéz volt mindig a párkeresés mert azon túl, hogy nehezen találok megfelelő hozzám való partnert amikor a kapcsolat befuccsol nem tudom elengedni sem. A végsőkig ragaszkodom ahhoz akit egyszer megszerettem. Amíg tart az érzés addig küzdök. Sosem voltam szerencsés a szerelemben. Emiatt lettem megalkuvó, nem vágyom eget rengető szerelemre, tűzre és szenvedélyre. Valamennyire megvan a párommal mert még a kapcsolat elején tartunk de fontosabb, hogy ő legyen az az ember aki mellett meg lehet és szeretnék is megöregedni. Ha az érzés kölcsönös én belevágnék.

több mint 1 éve házasok vagyunk, és szerelemből történt. 4 hónap múlva leszünk 3 éve együtt.

nem volt olyan férfi előtte, akivel el tudtam volna képzelni egy komolyabb kapcsolatot, mert hiányzott a szerelem a régebbi pasijaim felé.

házasság pedig semmiképpen, ha nincs szerelem.

26/N