Aki itt férjhez ment az mind szerelemből házasodott vagy azért ment hozzá valakihez mert jó ember?

Szerintem van olyan, hogy valaki sohasem lesz szerelmes. Azaz lesz, de nem ugy, ahogy az atlag: pillangok a gyomorban, rozsaszin kod, stb.

En 24 vagyok, es erre az erzesre nagyon vagytam ugy 20 eves koromig. Majd megkaptam 23 evesen, de az illeto nem vett engem komolyan, csak unatkozott es en eppen keznel voltam- magyarul kicsit elbantak velem :))

Most pedig ott tartok, hogy nem erdekelnek sem a pillangok, sem a rozsaszin kod, csak az kell, hogy valaki ertekesnek tartson, mint embert, erdekelje, hogy milyen ember vagyok, es ugyanigy forditva, legyen meg a kolcsonos tisztelet es megbecsules, legyen kozos temank, kozos jovonk, stb. Persze az is fontos, hogy ne taszitson kulsoleg, ne undorral erj hozza. Ha nem is o a szoke herceg feher lovon, tudd elfogadni a kulsejet is, ha nem is epp megragado a kinezete, legyen tiszta es apolt.

Szerintem nem lehetetlen dolog. Sok ember szerelemből házasodik, aztán meg lehet nézni a válások arányát ma.

A szerelem amúgy is elmúlik.

Halottam már olyan sztorit is, hogy nem szerették egymást szerelemmel, de idővel megkedvelték egymást, és boldogan élnek.

De olyat is (nagymamám), hogy nem szerette szerelemmel a nagypapámat, de leéltek egy életet együtt. Viszont nagymamám sosem volt boldog. :(

Amit feljebb írt egy válaszoló:

"csak az kell, hogy valaki ertekesnek tartson, mint embert, erdekelje, hogy milyen ember vagyok, es ugyanigy forditva, legyen meg a kolcsonos tisztelet es megbecsules, legyen kozos temank, kozos jovonk, stb. Persze az is fontos, hogy ne taszitson kulsoleg, ne undorral erj hozza. Ha nem is o a szoke herceg feher lovon, tudd elfogadni a kulsejet is, ha nem is epp megragado a kinezete, legyen tiszta es apolt."

Nos, nekem ez simán szerelem kategória. Na jó, mondjuk plussz az, hogy annyira illünk egymáshoz és Ő annyira kedves, helyes, rendes szeretnivaló, hogy ettől dobog hevesebben a szívem. :)

De csak úgy, mert már ideje szülni valakinek, nem menne.

Egyszerűen mellette érzem, hogy itt a végállomás, nincs tovább keresés, kutatás, mert benne megvan minden, ami egy közös Élethez kell.

24N

én szerelemből mentem férjhez 25 évesen. azóta is nagyon boldogok vagyunk együtt, bár nem volt még olyan régen. (9 hónapja vagyunk házasok) biztos nem mentem volna hozzá senkihez úgy hogy nem szeretem. arra ott az együtt élés.

a sógornőm úgy ment hozzá a pasijához, hogy nem szerette, a férje igen. aztán az lett a vége hogy folyton veszekedtek. a csaj kereste hol tud a férjébe kötni. mindennapos ordibálások stb. végül a pasi jutott addig, hogy megcsalta.

sógornőm is megtette csak az esküvőjük előtt. utána nem tudom hogy volt e ilyen részéről.

szerelem nélkül soha nem kötelezném el magam!

26/N

(a férjem 23)