Normális, ha a szülők ilyesmiket mondanak?

nem lehetséges hogy szüleid között van valami bizonytalanság, probléma? esetleg nem váltak el?

nekem így első ez jutott eszembe

Nem tudják felfogni, hogy ilyen boldog, veszekedés nélküli párkapcsolat is létezhet. Valószínű, hogy irigyek, ha tényleg ez a helyzet. (de azért beszélhetnél velük, arról, hogy tudnak-e olyat amit te nem)

Egyébként sok boldogságot!

Nem, nem normális. Támogatniuk kellene és bíztatniuk, hogy jó lesz, és boldogság vár rátok.

OFF: Az én szuleimnek rossz volt a házassága, el is váltak. Kiskorom óta azt hallgattam anyutól, hogy "minden férfi szemét, csak arra valók, hogy kihasználd öket", valamint ennek a durvábbnál durvább fokozása.

Szerintem ennek eredménye, hogy nem bírok normális kapcsolatot kialakítani. Voltak barátaim, de egyszerüen nem hittem el soha, hogy az jó lehet, jól alakulhat. Nem nyiltam meg öszíntén senkinek, mert minek? ugyse lehet jó vége! Talán csak egy fiúnak sikerült valóban magamat adnom, aki nagyon szeretett. Ha gyerekem lesz azt kívánom neki, hogy valaki annyira szeresse, mint ahogy az a fiú szeretett engem. De anyu és az élettársa áskálódása megtette hatását és szétmentünk. Nem volt elöttem példa, és soha nem beszélt nekem arról anyu, hogy egy házasság szép is lehet. Szerintem el lettem cseszve, úgy ahogy vagyok.

Nemrégiben anyu rákérdezett, hogy miért nincs egy normális kapcsolatom? Amikor ezt elmondtam neki, akkor úgy csinált mint aki nem tud semmit, és nem érti, hogy miröl beszélek... és én éreztem magam hülyén.

Ne hagyd hogy ez történjen veled, ne hallgass rájuk, bármit is mondanak, ez a TE életed, és a házasságod boldog lesz, ha úgy akarjátok!

Kérdezd meg, hogy mire alapozzàk azt, hogy el fog hagyni?! Pàrod tud erről? Ő mit szòl?

Amúgy egyértelműen a boldogsàgotokra kéne koncentràlniuk. Ha meg tudnak valamit, el kéne mondaniuk. De így a vakvilàgba bemondani az okossàgukat, hogy elrontsák a boldogsàgod, ez nagy butasàg...