5 hét alatt össze lehet házasodni? A többi lent

Házasságban az anya férje tekintendő az apának

A jog abból indul ki, hogy amennyiben valaki házasságban él, s ez idő alatt gyermeke születik, akkor a gyermek apja az anya férje. A gyermek apjának ugyanis azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házasságban élt. Fogamzási időnek a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő számít. Ennek megfelelően akkor is a férj a gyermek apja, ha a házaspárok már évek óta külön élnek, de hivatalosan még nem váltak el, s a nőnek időközben más férfitől gyermeke születik. Ilyenkor pert kell indítani az apaság vélelmének megdöntése végett, majd ezt követően kerülhet sor a tényleges apa apaságának megállapítására.

Bármelyik perről legyen szó, az apaság kérdésében csak a DNS-vizsgálat adhat megnyugtató választ, amelyre a bíróság csak az erre feljogosított szakértői intézeteket jelölheti ki. Az anya, a gyermek és a vélelmezett apa vizsgálata minimum 270–340 ezer forint között van. A költségeket a bizonyító fél állja. Amennyiben a vélelmezett apának nincs pénze, úgy a bíróság a kiskorú gyermek érdekében elrendeli a vizsgálatot, megelőlegezi annak költségeit, majd később kötelezi az érintettet, hogy azt részletekben fizesse meg. A tapasztalatok szerint a férfiak nagy része nem akar felelősséget vállalni, ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy nem az ő kezükben van a védekezési lehetőség.

Családi jogállás rendezése

A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 54. §-ának rendelkezése alapján, ha az anyakönyvvezető apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről értesítést küld a település jegyzőjének, a jegyző tájékoztatja az anyát arról, hogy apai elismerő nyilatkozat felvételére a Gyvt. 125. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes.

Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő 22 munkanapon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le.

A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával.

Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását a szülő, vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti.

A gyermek családi jogállása rendezésének módjáról a gyámhivatal értesíti a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét.

A gyámhivatal meghallgatja a kiskorú édesanyját és az anya jegyzőkönyvi nyilatkozatától függően megteszi a szükséges intézkedéseket a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében.

A teljes hatályú apai elismerés és feltételei

Az 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 36. §-a értelmében, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni,

a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy

b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy

c) aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött és a gyermeket magáénak elismerte.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó.

A gyermek születése után, amennyiben van a gyermeket magáénak elismerő apa, az apaként megnevezett férfit a gyámhivatal meghallgatja és, ha az apaság tényét nem vitatja, tájékoztatja az apai elismerő nyilatkozat joghatásairól, jogairól és kötelezettségeiről, majd felhívja őt az apai elismerő nyilatkozat megtételére.

Az apai elismerő nyilatkozatot a gyámhivatal jegyzőkönyvbe foglalja. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, a gyermek hozzájárulása is.

Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulását a gyámhatóság adja meg. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg a magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Ezt követően a gyámhivatal a szülőkkel teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel és az anyakönyvvezetőtől kéri a gyermek újraanyakönyvezését.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételét a szülők a gyermek születése előtt is kérhetik. Amennyiben a várandós édesanya kiskorú, a gyámhivatal a méhmagzat részére eseti gondnokot rendel ki. Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.

Ha az édesanya megnevezi a gyermek vér szerinti apját, de a megnevezett személy nem kíván teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni, a gyámhivatal apaság megállapítása iránt pert kezdeményez a bíróságon, melynek során a kiskorú képviseletére ügyvéd személyében eseti gondnokot rendel. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.

A gyámhivatal a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapotot hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.

Az apaság vélelmének megdöntése

A gyámhivatal közreműködik az apaság vélelmének megdöntése során is, kérelemre eseti gondnokot rendel a kiskorú részére a perbeli képviselet érdekében.

Ez esetben a gyámhivatal nyilatkoztatja az anyát, a vélelmezett apát, valamint azt a férfit, aki az apaság megdöntését követően, kiskorúra vonatkozóan apai elismerő nyilatkozatot kíván tenni.

A gyámhivatal a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhivatal a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg. A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

------------------------------------------------------------

A bemásolt szövegekben hivatkozott törvényeket, cikkelyeket nézd át. Peres úton kell bizonyítani, hogy nem a férjed az apa, hiába váltatok el, a jog szerint bizony automatikusan az ő nevére kerül, hiába ismeri el a tényleges apa.

Ha a volt férjed nem akar lemondani a gyerekről, akkor hosszadalmas jogi procedúra lesz, hiába nem az övé...

Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Báár, jobban végigolvasva, a felső passzus alapján, ha a szülés előtt házasodtok, akkor lehet, hogy a jog már a tényleges apát ismeri el.

Nekem nem egyértelmű a szövegből, hogy ilyenkor a fogantatás vagy a születés számít, de mindenképp menjetek be a Gyámhivatalba információért, készüljetek DNS-tesztre, illetve igyekezzetek a szülés előtt összeházasodni (korábban is megindulhat a szülés, mint amikorra ki vagy írva!!)

15:55

MI az, hogy a ffinek nem adatik meg a védekezés lehetősége?????

Pont, hogy csak egy esetben zárható ki (gumi baleseteket kivéve), hogy nem lesz egy ffitól egy nő terhes, ha a ffi védekezik és óvszert húz!

Minden más esetben bizalmi kérdés a dolog: a ffi ELHISZI, hogy a nő védekezik!

Ebben az esetben csak és kizárólag a nő tudja, hogy lehet-e terhes, a ffi csak találgat.

Ha viszont a ffi védekezik, akkor ott nincs helye találgatásnak!

Legalább hülyeséget ne állítsál, miközben tök jó jogi dolgokat összeszedsz!

Én ilyet nem állítottam!!!

Itt a forrás: [link]

Innen másoltam ki a szöveget copy-paste, tehát ez egy hivatalos állásfoglalás, NEM AZ ÉN VÉLEMÉNYEM.

A saját véleményem az, amit a szaggatott vonal alá írtam. Ami felette van, azt hivatalos oldalakról másoltam ki.

Google a barátod és tessék értelmezni a szöveget.