Szerintetek milyen ez a beszéd?

Rendhagyó módon december elején fogunk összeházasodni a kedvesemmel. A ceremónián pedig egymásnak fogunk beszédet mondani. Én megírtam az enyémet, de nem tudom milyen. A barátaimnak/barátnőimnek nem mertem még megmutatni.

A megértéséhez annyit kell tudni, hogy most vagyunk elsősök egy egyetemen és tavaly június végén jöttünk össze, majd szeptembertől idén májusig külön voltunk, ez időszak alatt pedig nem találkoztunk és mindkettőnk szabadon csajozhatott/pasizhatott. Említás van a szövegben oklevelekről, arról csak annyit, hogy nagyon jó tanulók voltunk és mikor fent voltam először náluk kinevettem a falra kitett oklevelei miatt, csak úgy heccből, majd mikor hazajöttem, levettem a sajátjaimat, mert nem akartam, hogy ő is ugyanezt tegye. :)

"Azért vettelek el, mert szívből szeretlek, veled akarom leélni az életem. Te vagy az aki mindig meg tud nevettetni, fel tud vidítani, akivel teljesen összeillek, akiről szólnak az álmaim, akitől majd szeretnék gyereket, akivel együtt meg akarod öregedni és a mennyországban is örökké élni. El se tudok mást képzelni, akivel ugyanezt megtenném és az év, mikor nem voltunk együtt, nem tudta az egyik lány sem még enyhíteni se a te hiányod okozta űrt a szívemben. Azon év úgy 98%-ában csak rád gondoltam ébren és álomban is. Te jutottál eszembe, amint láttam egy csodálatos dolgot, te jutottál eszembe, mikor ránéztem a saját okleveleimre, te jutottál eszembe, mikor bementem a városba, te jutottál eszembe, amikor láttam egy szerelmes párt, te jutottál eszembe, mikor elmentem vásárolni, te jutottál eszembe, mikor néztem a vetélkedőket. Egyszóval nagyon nehéz volt elviselni hiányodat és ezt nem akartam sohasem újra megtapasztalni. Imádlak, szeretlek, rajongok érted. Ezért jegyeztelek el és ezért van szándékomban el is venni, hogy majd minden reggel melletted ébredhessek, melletted fekhessek le, egy háztartásban éljünk, hogy reggelente újságolvasás közben te készítsd el a reggelimet, valamint te szüld világra leszármazottjaimat, és te sírdogálj velem együtt, mikor elkezd járni, beszélni, majd oviba menni, ott anyák napján verset mondani számodra, hogy te legyél az, akivel megoszthatom minden bánatomat és én legyek az, akivel te megoszthatod a te bánataidat és így nem az én meg a te, hanem a mi közös bánatunk legyen. Te legyél az, akivel idegeskedhetek, mert a gyermekünk nem jön haza időben."