Miért ellenzik annyian a házasság intézményét?

én vágyom az esküvőre viszont nem arra a két tanúsra, ahova nem hívhatom el a barátaimat a rokonaimat.

Minden lány álma a nagy esküvő a szép menyasszonyi ruha, a sok rokon mosolygós arca ahogy az ifjú párt ünnepli, aki szerint ez nem igaza az hazudik

88%-os

650 fős lagzi, jó sokan voltatok. Táncoltál mindenkivel?

Jó sokáig tarthatott még mindenki gratulált.

Neked kijutott a jóból 3szor is megkérték a kezed sokunknak még egyszer sem hiába van gyerek

Én pedig azt nem értem - mondom ezt házasként - hogy miért kell ítélkezni mások felett az alapján, hogy az illetőnek mennyire passzol az ízlése/értékrendje az enyémhez.

Pláne már a kérdésben személyeskedő, derogáló jelzőkkel illetni a "másik felet".

Igen, van akinek fontos (ahogy nekem is) és van akinek nem. Mi haszna van annak, hogy aki nem úgy gondolkodik, ahogy mi, azt rögtön lehülyézzük, lecigányozzuk és már a kérdést is úgy tesszük fel, hogy a házasságpártiak a jótét lelkek, akik meg nem akarnak házasodni, azok semmirekellő idióták.

Én ezt nem értem.

"Minden lány álma a nagy esküvő a szép menyasszonyi ruha, a sok rokon mosolygós arca ahogy az ifjú párt ünnepli, aki szerint ez nem igaza az hazudik"

Akkor én nem tartozom a mindenki közé. Én egyszerű, meghitt esküvőt tartanék. Inkább a minőség számít, mint a mennyiség. Az én álom esküvőm, hogy elmegyünk egy romantikus helyre, akár egy kastélyba és összeházasodunk, vacsizunk egy jót a szűk család és kész. Viszont ott nem a tucatkaják lennének. Mindezt kevesebb mint 200 ezerből ki lehetne hozni ruhával együtt. Nem vagyok kíváncsi a rokonság "irigylő" pillantásaira, csak az legyen ott aki nekünk számít. Nekem ez 10-15 fő maximum.

Vagy rosszak a tapasztalataik, vagy a környezetükben rossz példákat láttak, vagy csak nem jelent nekik semmit, esetleg féltik az önállóságukat anyagilag, vagy társadalmilag.

Mindenkinek meg van a joga, hogy úgy döntsön, ahogy szeretne. De én is utálom, mikor még minket hülyéznek le, mert össze mertünk házasodni és még szerződést sem írtunk, sőt, azóta is mindent megosztunk. Mi így vagyunk boldogok, mások meg máshogy. Szerintem mindenkinek tiszteletben kell tartani a döntését.

nos, nekem a hideg futkosna a hátamon ha egy habcsók ruhában egy hadseregnyi ember előtt kéne jópofiznom, mellé meg egy szerződést is aláírni, ami nem szól másról, mintsem arról, hogy jogilag és anyagilag összekötöm az életemet azzal, akivel a kapcsolatunk alapja az érzelem, és nem a két fent említett dolog.

ha szerepelni akarok, elmegyek egy színjátszó körbe.

ha habosbabos ruhát szeretnék ölteni, akkor elmegyek egy jelmezbálba

ha szereződést szeretnék aláírni, akkor veszek egy lakást vagy egy autót.

papír és buli nélkül is elhiszem a páromnak, hogy szeret engem, idővel közös gyermekünk is lesz, és együtt éljük le az életünket.

nem azért nem szeretnék hozzá feleségül menni, mert nem kérte meg a kezem (ugyanis már megkérte), hanem azért mert semmi értelmét nem látom.

nem ítélem el azokat akik így döntenek, szívük joga. viszont semmi okuk és joguk nincs lenézni amiatt, mert én másképp gondolom mint ők.