Férjhez mennétek az alábbi körülmények között?

Én igen. Az 1. és a 6. miatt. Kiegészítve azzal, hogy tudok egyedül lenni, huszonévesként évek óta úgy is vagyok, de egy bizonyos kor fölött már nem szeretnék, mert nem tartom olyan jó és könnyű dolognak akkor már. Meg azzal, hogy én soha életemben nem voltam "kapós" nő, így a válogatás és a várakozás számomra nem igazán opció, mert hiába tenném, jó eséllyel nem találna rám a naaagy, kölcsönös szerelem, akivel minden más is stimmel, hanem ennél csak rosszabbat sikerülne kifognom, ha egyáltalán sikerülne bármilyet...

A gyerek-témát pl. lehet okosan rendezni. Megállni egy gyereknél, és mivel ő az, aki nagyon szeretné, így neki kellene jobban odatennie magát, mint egy átlag apának, illetve sok-sok tehermentesítést, könnyítést biztosítani számodra.

Az együttélést illetően ugyanez, odafigyelve, ésszel, szabályokat egyértelműen lefektetve.

Én biztos, hogy nem.

Ha nő létemre még a harmincas éveim közepén is bizonytalan lennék a gyerekvállalást illetően, és nem éreznék egyértelmű vágyat arra, hogy legyen gyermekem, és ETTŐL a férfitól, akkor biztos, hogy szakítanék, és nemhogy éveket, de hónapokat sem rabolnék egy negyvenhez közelítő férfi életéből, aki velem ellentétben szeretne gyereket / gyerekeket.

Amúgy meg szerelem nélkül ettől függetlenül sem mennék férjhez valakihez.

Én első lépésben megpróbálnám az együttélést. Onnantól kezdve eldőlnek a továbbiak, vélhetőleg rövid időn belül.

Ha működik az együttélés erősödni fog a kapcsolatotok, és az intim pillanatok is gyakoribbak lesznek ami akár az erősebb érzéseket is magával hozza.

H közelebb kerültök egymáshoz ki fog derülni,hogy akartok-e közösen babát, ebben biztos vagyok.

Ha összek9öltöztök és nem érzitek jól magatokat együtt, akkor nincs miről beszélni a továbbiakban.

Tehát..összeköltözés..és a többi alakul magától.

Hát ez eleg gáz, ez olyan mintha megallapodnatok azert mert mar lemondtatok a nagy szerelemről.mondjuk en csak 13 eve vagyok a parommal, szóval lehet nem relevans a velemenyem de ez a szerelem elmulik szeretet megmarad szöveg akkora baromság.

Mivel nem ismerlek 2 opcio tűnik vakoszinűnek: 1. Irrelais elképzelésed van a szerelemről, olyat varsz el ami nem letezik, emiatt nem talalod, vagy nem veszed eszre hogy szerelmes vagy. 2. Tenyleg nem szereted , es megalkuvas az egész, mert most mar a tarsadalom szerint benne vagytok a korban a csaladalapitashoz. A masik gáz dolog, hogy ő gyereket akar. Gyereket az valalljon szerintem aki tenyleg akarja, különben az egesz csaladi eletetek egy nyűg lesz. Es akkor a nagy idill se lesz mar meg. Se szex, se intimitas. Hianyolni fogjatok mindketten, es valaki felremegy.

Nem, ez a kapcsolat nem érett a házasságra. Bár a ragaszkodás alatt nem tudom, hogy milyen erős kötelék van, mert a szerelem lángoló formában tényleg nem tart örökké és arra is fölösleges építeni. Ragaszkodás lehet olyan is, hogy az ember érzi, hogy a párja a másik fele, aki nélkül nem tudná a jövőjét elképzelni. De ragaszkodás lehet és szorosabb barátság is.

A gyerektéma is kritikus dolog. Ezt nem lehet egy esküvővel elrendezni. Ő fog akarni továbbra is gyereket. Mi lesz 5 év múlva? Lelép mással, aki szintén akar gyereket? Benne van... Vagy te beadod a derekad. Ha nő vagy, jól jegyezd meg, hogy te leszel terhes, te szülsz, az első pár évben jóformán a te válladon van az egész. Ha nem akarod, akkor ez így kínszenvedés. Ne szülj a másik kedvéért.

1. Nem szempont

2. Ha most nem erzel egeto vagyat,

valoszinuleg mar nem is fogsz.

3. Elengednem h mastol lehessen gyereke.

4. Osszekoltozes nelkul senkivel nem

hazasodnek ossze

5. Szerelem nelkul az elso embernel,

akibe belezugsz, dobni fogod a ferjed.

6. Uaz a valaszom mint 5.nel, o nem fog

megcsalni, de te a hianyerzeted miatt

igen.

A szerelem valoban elmulik es a par vagy szakit v meg melyebb erzelmi kapcsolat alakul ki kozottuk es a hullamvolgyeken sokat segit ha tudsz toltekezni a kezdeti langolo kapcsolat emlekeibol. Abbol nagyon nehez h de hat jo ember meg sosem hagyna el. Azt gondolom h te kenyelem miatt vagy benne csak ebben. Erre ra is fogsz jonni amint valaki tenyleg megmozgat.

Én a helyedben nem várnám az ihletet a gyerek kérdésben. Ha az elmúlt másfél évben egyszer sem éreztél vágyat arra, hogy együtt babázzatok, legyen vele egy közös gyerek, valaki, aki ezután mindig összeköt, akkor az összeköltözés sem változtat ezen. Nem mindenkire igaz, de sok nő elsőre (vagy legalábbis korán) meglátja a genetikailag is megfelelő hímet a pasiban, aki alkalmas az utódok felnevelésére. Te ezt nem látod. Ő nem változik, te sem fogsz, mitől lenne belőle most apa jelölt a szemedben?

Azért erre a kérdésre tértem ki jobban, mert ez sarkallatos pont. Vagy van gyereked, vagy nincs, köztes állapot nem létezik. Aki akar és nem lesz, hiányolja egész életében. Akinek nem kell, de másért vállal, az egyszer úgyis megbánja vagy nem lesz olyan odaadó szülő, mint amit a gyerek érdemelne. Ezért döntsetek, lesz vagy sem, és akkor látod, hogyan tovább.