Mi a jele annak, ha egy férfi meg akarja kérni a párja kezét? És mi adja meg a záró végszót, hogy végül valaki arra az elhatározásra jut, hogy elvesz egy nőt?

Nekem a párom (ő a férfi), már a kapcsolatunk elején mondta, hogy el szeretne venni majd feleségül. Ezután alkalomadtán, ha ilyesmi jött szóba valahonnan, megerősítette. Tudta, mik az én elképzeléseim, nagyjából egyeztek az övével, szóval kivárta a megfelelő alkalmat hozzá.

Tehát annyira nem volt meglepetés, mert számítottam rá, viszont csak arra,hogy majd egyszer...

Első vagyok. Igen, viszont erre hamar fény derült. Nekem van jelentősége az esküvőnek, és jó érzés volt tudni, hogy hasonló az értékrendünk.

Mondjuk az én párom mikor megkérdezte, leszek-e a barátnője, megígérte, hogy mindig együtt leszünk, az első randin bemutatott a szüleinek. Az első évfordulónkon (nem a házasságin), pedig már együtt éltünk, és terhes voltam a tervezett babával. Szóval nem húzta az időt. Valahogy mindig egyértelmű volt, hogy nekünk együtt kell lennünk, és azóta sem változott semmi, nem kezdeti volt a lelkesedés.

Mi már az ismerkedéskor, aztán később már a kapcsolat legelején is beszélgettünk arról, hogy ki milyen kapcsolatot szeretne, hogyan képzeli el az életét a jövőben párkapcsolat szempontjából. Én vagyok a nő, a férjem hozta fel a témát először, és kérdezett rá, mert úgy volt vele, hogy fölösleges olyan nőre pazarolni az idejét aki nem hasonlóan gondolkodik és nem úgy szeretne élni mint ő. Ezzel amúgy én is így vagyok/voltam.

Ezzel kapcsolatban mindkettőnknek ugyanazok a vágyai voltak határozottan. Ha megtaláljuk az igazi szerelmet, akivel együtt akarjuk leélni az életünket, akkor azt az életet mindenképp házasságban képzeltük el, és jöhet akár 1 vagy 2 max gyerek is 5-6 év házasság után, hogy az első éveket ki tudjuk élvezni kettesben. Abban is egyet értettünk, hogy nem akarunk 30 éves korunkig várni a házassággal. 24-21 évesen jöttünk össze, és 25-22 évesek voltunk mikor összekötöttük az életünket törvényesen is.:)

Az érzelmeink nagyon gyorsan kialakultak, és megerősödtek. 1 hónap után kitalálta, hogy vegyünk egymásnak ajándékba gyűrűt, és később azzal kérte meg a kezem, amit magamnak választottam. Megkért, én meg igent mondtam. Minden idegszálam azt súgta, hogy ez így jó. Utólag azt mondta, már a 3. randi után tudta, hogy el fog venni feleségül:))) (Akkor szeretkeztünk először) Összességében 1,5 év után házasodtunk. Az esküvő előtti fél évben már együtt is éltünk. 4 hónap, és 6 éves házasok leszünk.:)

A dolgok persze nem mindig alakulnak egészen úgy ahogy az ember eltervezi, gyereket végül is nem vállalunk, de ez sem akadály. Ettől még mi szeretjük egymást, és együtt maradunk, csak épp nem hármasban vagy négyesben élünk, hanem kettesben.:) 31N/28F

Sajnos a környezetemben volt rá példa, hogy ismerősömék házassága teljesen tönkre ment és 8 év után elváltak, azért, mert nem lett gyerekük.:(

Mi a jele? Hát először is ideges, mert nem tudja, hogy mondja el. Aztán hirtelen megveszi a gyűrűt, és reméli, hogy ez volt a legnehezebb döntés. De nem. :) Merthogy azért kétségek gyötrik, hogy mi van, ha nemet mond a hölgy? Mi van, ha kineveti azzal, hogy ez most nem helyén való. Izzad a tenyere, mint amikor először fogta meg a lány kezét. Elviszi egy csomó étterembe azzal, hogy "na majd ma este megkérem, a desszert előtt". Ahogy a filmekben szokták. :) De közben mindig rájön a fiú, hogy ez annyira sassz, sablonos és ciki. Nem akarja kényszerhelyzetbe hozni a lányt. Aztán egyszercsak, minden előjel nélkül...... :))))

Már nem emlékszem arra, nekem mi adta meg a "záró végszót". Egyszerűen úgy éreztem, nem akarok tovább várni, és szeretném, ha nem egyszerűen "csak" a barátnőm lenne, hanem a menyasszonyom. :) Alig vártam az esküvőt.:)

35/f