Így érdemes lenne ilyen fiatalon hozzámennem?

Ez a kiélés dolgot sose értettem. Ha megtaláltad az igazit, minden klappol, azt nem szabad feladni a bizonytalanért és pár falloszért. Jó vele a szex, hidd el, jobb nem lesz mással, sőt.. Ez után valószínű a legtöbb leszerepelne, ritka ha valakivel mindig van orgazmus! A nagy kiéléses embereknél egy dolgot láttam: telik az idő, nem találnak normális férfit, 30 körül pánikból hozzámennek az első kicsit normálishoz, SOS szülnek és szenvednek mert később kiderül hogy defektes a pasi.

A környezetemben azt tapasztalom (és mi magunk is így vagyunk) hogy akik viszonylag korán ismerkedtek meg, 20-as évek elején, sokkal jobban összeszoknak, harmonikusabbak a kapcsolatok és tartósabbak is, több dolgot hoznak össze közösen, van idő együtt élményeket szerezni. Aki ekkor eldobta az amúgy normális párját a buli miatt, utána már nehezen talált jót, mert kialakulnak rigolyák, szokások stb és fogynak a normális emberek is.

Egyrészről azt mondom, hogy én például nem tudnék anélkül élni, hogy ne szeressem szenvedélyesen a barátomat. Mi is két éve vagyunk együtt, mégis olyan lángolva szeretem, ahogyan még az elején sem!

Másrészről viszont nekem volt szerencsém úgymond kiélni magamat, nem bántam meg, jó volt flörtölgetni, szabadnak lenni, mindemellett viszont mindig az igazit kerestem, legbelül mindig arra vágytam, hogy megállapodjak, hogy találjak valakit, akit szeretek és ő is szeret, satöbbi, satöbbi. Most, hogy ezt megtaláltam, a világ összes kincséért sem adnám oda.

Meg tudom érteni a helyzeted, az emberben, ha még csak egy komoly partnere volt, többnyire ott a kíváncsiság, hogy milyen lehet mással, mi van ha másal jobb. Azonban az a tapasztalatom, hogy többnyire egy jó kapcsolat eldobása CSAK emiatt, kudarcba fullad. A kilépő fél megbánja, aztán csak pislog hogy hát a másik már nem olyan kíváncsi rá.

Azt tanácsolom, ne siettessétek az eljegyzés dolgot, ha nem vagy magadban biztos, de semmi esetre se szakíts vele amiatt, mert meg akarja kérni a kezedet. Ha jó a kapcsolatotok, összességében elégedett és boldog vagy benne, akkor szabályosan ostobaság is lenne.

Magamból indulok ki: már 20 évesen 1 év kapcsolat után tudtam, hogy ő lesz a férjem. Egyikőnket sem érdekelte, hogy egymásnak mi vagyunk az elsők.

Én a helyedben még várnék egy kicsit az esküvővel és sokat beszélgetnék az éréseimről vele.

Elég primitívek a válaszok.Gondolom nem az a legnagyobb gondja a kérdezőnek, hogy nem fogott elég farkat eddig, hanem egyszerűen nem volt más kapcsolata a barátja előtt.

Fogalma sincs,hogy normális -e amit érez, hogy ilyennek kell -e lennie egy kapcsolatnak.

Sok a kétely , a bizonytalanság.

Én azt javaslom, hogy legyél őszinte a barátoddal és mondd el neki mit érzel. A szexes részt is beszéljétek meg, próbáljatok ki újdonságokat stb.

És más téren is próbáljátok megoldani a gondokat.Addig kár házasságról beszélni, amíg alap dolgokban is kételyied vannak!

Beszéljétek meg mindenképpen.Ha tényleg el akar venni, akkor nem hiszem, hogy ezt nem kéne tudni megbeszélni.Legyél vele őszinte.