Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
2 éve vagyunk együtt, ultimátumot kaptam, ti mit szólnátok ehhez?
2 éve vagyunk együtt a barátnőmmel, tegnap volt az évfordulónk, úgyhogy elvittem vacsorázni egy szép étterembe. Egész este nagyon izgatott és boldog volt, ahogy közeledett a vacsora vége, úgy lett egyre mosolygósabb és vidámabb, de miután végeztünk és én fizettem, kezdett alább hagyni a jókedve. Hazafelé menet egyre morgósabb lett, otthon meg lefekvéskor már tiszta depi volt. Elmondta, hogy ő azt hitte, ma meg fogom kérni a kezét, egész este arra számolt, hogy egyszer csak előhúzok egy gyűrűt és amikor látta, hogy semmi ilyesmi nem lesz és teljesen hiábavaló volt azt várnia, hogy végre eljegyzem, szörnyen nagyot csalódott. Mondtam neki, hogy ne aggódjon, meg fogom kérni a kezét, felesleges ezen pörögnie, hiszen nagyon szeretem és vele szeretném leélni az életemet, de akkor nekem szegezte a kérdést, hogy hát mikor?? Mondtam neki, hogy ha itt lesz az ideje, egyelőre az egyetemre koncentráljon, ezt pedig bízza rám, de biztosítottam róla, hogy hamarosan, 1-2 éven belül tervezek vele továbblépni. Erősködött, hogy de ő tudni szeretné, hogy mikor. Erre mondtam neki, hogy aki kíváncsi, hamar megöregszik és egyébként is azt szeretném, ha meglepetés lenne majd, nem ígérek előre dátumot, hátha valami miatt nem úgy jönnek össze a dolgok, és akkor megint csak csalódna, úgyhogy legyen elég annyi, hogy a következő 2 évben valamikor.
Erre ő ultimátumot adott, hogy minek kell nekem ehhez 2 év, ha nem tudom eldönteni már most, hogy vele akarok-e élni, akkor nincs értelme ennek az egésznek, meg hogy mit akarok ezen én még 2 évig gondolkodni, hát ennyi idő alatt már rég el kellett volna tudnom dönteni, hogy mit akarok tőle a jövőben, és ne húzzam az idejét feleslegesen, úgyhogy legfeljebb 3 hónapot hajlandó még várni rám, addig találjam ki, mi legyen, vagy eljegyzem ezalatt az idő alatt, vagy ha nem, akkor elválnak útjaink, mert mi nem egymást keressük, stb...
Köpni-nyelni nem tudtam! Mondtam neki, hogy most csak zaklatott, mert számított rá és mégse kapott gyűrűt, de hogy ne adjon már ilyen ultimátumot nekem, amikor az előbb mondtam, hogy 1-2 éven belül én is tervezem őt megkérni, DE amíg az egyetem nincs befejezve, addig nem. Erre csak annyit felelt, hogy amit mondott, azt megmondta, 3 hónapom van, döntsem el mit akarok...
Nagyon szeretem, de ez most kicsit mellbe vágott. Délelőtt már böngésztem a jegygyűrűket, de közben meg az is itt kattog bennem, hogy bakker, nehogy már belezsaroljon egy eljegyzésbe 2 év után, mert nem úgy alakult a tegnap este, ahogy ő tervezte! Nektek mi a véleményetek erről?
Terveztem, hogy megkérem, de még nem most. Ő viszont most úgy döntött, hogy nem hajlandó 3 hónapnál többet várni.
ELHAGYNI NEM AKAROM! Javaslatokat szeretnék, mi legyen a megoldás? Vegyek neki egy gyűrűt, hogy lehiggadjon? Vagy ne hagyjam magam? Nem tudom, mi legyen... Félek, hogy ha most ebben engedek neki, akkor ezzel csak olajat öntök a tűzre... Ha most kap egy gyűrűt, utána majd az esküvővel is zsarolni fog...? Aztán meg majd a gyerekvállalással? Nem tudom, mit kéne most tennem. :S
Ti mit tanácsoltok?
Nem olvastam végig az összes kommentet, ne haragudjatok!
Az én véleményem az hogy csúnya dolog ez az ultimátum! Nőként mondom. Ne vegyél eljegyzési gyűrűt, egy sima egyszerű "ígéretgyűrű" valószínű megnyugtatná hogy komolyan gondolod, csak még gyűjteni akarsz, az a pár év már nem sok, én is kaptam ilyet, bár nekem meglepi volt, sose mondtam ilyesmit neki (párom mindig azt mondta, aranyosan: nem akarom egy olcsó sz*rral kiszúrni a szemed, sokat jelentesz, ezért még gyűjtenem kell rá! - és jól esett ezt hallani, pedig tényleg sose mondtam hogy na mikor lesz már, de ez is egy jel, hogy komoly a dolog!)
DE beszélgessetek róla!
Viszont egy nőnél sajnos (nem szándékosan) rossz tud lenni a környezet felől érkező nyomás. Hisz egy leánykérésbe nem tud beleszólni, ez a férfi dolga. Úgy érezheti, hogy ő egy helyben topog.
Remélem átgondolja, lenyugszik.
Szoktatok konkrét tervekről beszélgetni (mikor akartok gyereket pl)? A nők igénylik ezt, hogy tudják mi vár rájuk, lássák hogy van értelme a kapcsolatnak (nem csak: együttélünk-takarítok-főzök-szexelünk, mert gyakran sajnos megragad ezen a szinten a dolog és persze hogy dühösek a nők, le vannak tojva) hogy haladtok valami felé.
Elbizonytalanodhatott akár a kapcsolatban egy kicsit, hogy mi lesz, merre tartotok, időpocsékolás-e, a ciklus főleg befolyásoló :D. Egyszer régen nekem is volt egy ilyen időszakom, bár sose mondtam el a páromnak, nem mondtam semmit, csak kicsit tépődtem magamban, egy hét volt összvissz.
Hétvégén elvittem vacsorázni és közben szépen, részletesen átbeszéltünk mindent. Elmondtam neki, hogy nekem nem ahhoz kell ez a 2 év, hogy eldöntsem, hogy mit akarok, hanem ahhoz, hogy meglegyenek az anyagi feltételei is annak, hogy megkérjem a kezét és utána össze is tudjunk házasodni, amint lehet. Meghallgattam őt is, elmondtam neki az én álláspontomat is és próbáltuk szépen, felnőtt módjára megbeszélni ezt az egészet.
Azt belátta, hogy nem volt szép dolog tőle az ultimátum, és visszavonta a 3 hónapos határidőt. Azt mondta, csak nagyon csalódott volt, amiért a barátnői már szinte mind menyasszonyok és azt hitte, végre ő is az lesz, de nem gondolta komolyan, hogy tényleg elhagyna, csak mérgében mondta. Abban maradtunk, hogy mind a ketten végiggondoljuk ezt a dolgot még egyszer, és megpróbálunk kompromisszumot kötni. Ő is belátta, hogy leginkább a külső nyomás miatt volt frusztrált, és emiatt bukott ki aznap este, én meg próbálom megérteni az ő helyzetét, szóval most azon agyalok, hogyan lehetne megoldani a lánykérést, hogy mindkettőnknek jó legyen. Úgy gondoltam, megpróbálom 1 éven belül megejteni a dolgot, és addig végig azon leszek, hogy ebben az 1 évben tudjunk úgy félretenni valahogy, hogy esetleg egy szűk lagzi beleférjen. Ha sikerül, akkor meglesz a lánykérése még az idén (de csssss, ezt ő még nem tudja :D ), viszont akkor is jó esetben csak az év vége körül fog beleférni leghamarabb, úgyhogy majd meglátjuk, addig hogyan alakul. :)
Örülök, hogy sikerült beszélni róla. :)
Nekünk kicsit több, mint 2 év kellett a költségek összegyűjtéséhez, amikor megkérte a kezem, megbeszéltük, hogy akkor lesz esküvő, ha összegyűlt a pénz, írtunk egy költségvetést árajánlatok alapján és láttuk, hogy kb 2 év, eszerint tűztük ki a dátumot. Szerintem nem gond, ha többet kell várni eljegyzés után az esküvőre, ha az már konkretizálódik.
Jó, hogy ezen nem mentetek szét, vagy ez nem rontotta meg a kapcsolatotokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!