Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
2 éve vagyunk együtt, ultimátumot kaptam, ti mit szólnátok ehhez?
2 éve vagyunk együtt a barátnőmmel, tegnap volt az évfordulónk, úgyhogy elvittem vacsorázni egy szép étterembe. Egész este nagyon izgatott és boldog volt, ahogy közeledett a vacsora vége, úgy lett egyre mosolygósabb és vidámabb, de miután végeztünk és én fizettem, kezdett alább hagyni a jókedve. Hazafelé menet egyre morgósabb lett, otthon meg lefekvéskor már tiszta depi volt. Elmondta, hogy ő azt hitte, ma meg fogom kérni a kezét, egész este arra számolt, hogy egyszer csak előhúzok egy gyűrűt és amikor látta, hogy semmi ilyesmi nem lesz és teljesen hiábavaló volt azt várnia, hogy végre eljegyzem, szörnyen nagyot csalódott. Mondtam neki, hogy ne aggódjon, meg fogom kérni a kezét, felesleges ezen pörögnie, hiszen nagyon szeretem és vele szeretném leélni az életemet, de akkor nekem szegezte a kérdést, hogy hát mikor?? Mondtam neki, hogy ha itt lesz az ideje, egyelőre az egyetemre koncentráljon, ezt pedig bízza rám, de biztosítottam róla, hogy hamarosan, 1-2 éven belül tervezek vele továbblépni. Erősködött, hogy de ő tudni szeretné, hogy mikor. Erre mondtam neki, hogy aki kíváncsi, hamar megöregszik és egyébként is azt szeretném, ha meglepetés lenne majd, nem ígérek előre dátumot, hátha valami miatt nem úgy jönnek össze a dolgok, és akkor megint csak csalódna, úgyhogy legyen elég annyi, hogy a következő 2 évben valamikor.
Erre ő ultimátumot adott, hogy minek kell nekem ehhez 2 év, ha nem tudom eldönteni már most, hogy vele akarok-e élni, akkor nincs értelme ennek az egésznek, meg hogy mit akarok ezen én még 2 évig gondolkodni, hát ennyi idő alatt már rég el kellett volna tudnom dönteni, hogy mit akarok tőle a jövőben, és ne húzzam az idejét feleslegesen, úgyhogy legfeljebb 3 hónapot hajlandó még várni rám, addig találjam ki, mi legyen, vagy eljegyzem ezalatt az idő alatt, vagy ha nem, akkor elválnak útjaink, mert mi nem egymást keressük, stb...
Köpni-nyelni nem tudtam! Mondtam neki, hogy most csak zaklatott, mert számított rá és mégse kapott gyűrűt, de hogy ne adjon már ilyen ultimátumot nekem, amikor az előbb mondtam, hogy 1-2 éven belül én is tervezem őt megkérni, DE amíg az egyetem nincs befejezve, addig nem. Erre csak annyit felelt, hogy amit mondott, azt megmondta, 3 hónapom van, döntsem el mit akarok...
Nagyon szeretem, de ez most kicsit mellbe vágott. Délelőtt már böngésztem a jegygyűrűket, de közben meg az is itt kattog bennem, hogy bakker, nehogy már belezsaroljon egy eljegyzésbe 2 év után, mert nem úgy alakult a tegnap este, ahogy ő tervezte! Nektek mi a véleményetek erről?
Terveztem, hogy megkérem, de még nem most. Ő viszont most úgy döntött, hogy nem hajlandó 3 hónapnál többet várni.
ELHAGYNI NEM AKAROM! Javaslatokat szeretnék, mi legyen a megoldás? Vegyek neki egy gyűrűt, hogy lehiggadjon? Vagy ne hagyjam magam? Nem tudom, mi legyen... Félek, hogy ha most ebben engedek neki, akkor ezzel csak olajat öntök a tűzre... Ha most kap egy gyűrűt, utána majd az esküvővel is zsarolni fog...? Aztán meg majd a gyerekvállalással? Nem tudom, mit kéne most tennem. :S
Ti mit tanácsoltok?
válasza:"Ne haragudj de még mindig úgy beszélsz róla, mintha az apja lennél. Ha nekem megmondogatná a barátom, hogy "mi a dolgom" nem 3 hónapot kapna, hanem azonnal húznék el tőle."
Jobban is járna az illető... tényleg.
Miért, 23 évesen nem az a dolga, hogy tanuljon? Nekem meg nem az a dolgom, hogy ezt lehetővé tegyem számára azáltal, hogy dolgozom és pénzt keresek?
Vagy mi? Ne fejezze be a sulit, hanem egy érettségivel a kezében zavarjam el őt is pénzt keresni, mert "egyenlő felek vagyunk", vagy mi a bánat bajod van azzal, hogy a barátnőm még tanul és én ezt maximálisan igyekszem támogatni? Nem értem, de komolyan!
Vagy hagyjam rá, hogy oké, csinál amit akar (jelen esetben ugyebár veszek neki gyűrűt, mert hát most épp azt akar), lesz belőle menyasszony. Ja, de közben a barátnők terhesek lesznek, hohó, akkor neki is kell majd gyerek, én meg ugye nehogy már megmondjam neki, hogy felelőtlenség lenne gyereket vállalnunk a semmire, mert én nem mondhatom meg, mit csináljon és mit nem, elvégre "nem az apja vagyok", hanem "egyenlő fél", úgyhogy akkor ha ő gyereket akar, legyen gyerek is, nem? És akkor hogy gondoltad? A barátnőm egy érettségivel majd szépen vidáman elbabázik itthon, gyest persze nem fog kapni, mert sose dolgozott egy napot se, de én már kereshetek hármunkra... ahha, persze, aztán ha a gyerek majd oviba megy, mit csinál a barátnőm? Hmm? Egy érettségivel és egy kisgyerekkel a háta mögött hová megy majd el dolgozni? Persze, hogy ehelyett inkább arra biztatom, hogy megszerezze azt a hülye diplomát! De miért vagyok én ettől szemét? miért baj az neked, ha én a "reális érveimet" nyomatom? Nincs talán igazam?
válasza: válasza:Hát figyelj, valahol mindenképpen van valami hiba. Leírsz egy okos rendes egyetemista lányt, aztán állítólag meghibban a házasság ötletétől és nem fogja fel, hogy nincs rá pénz. Most vagy te nem mondasz el valamit, vagy a lány neked, vagy valami olyan nagy szr van az agyában, amit nem lehet megoldani. Én is ismerek egy csomó rendes, okos lányt és nem lesznek ilyenek azért mert az ismerőseiket eljegyezték. Az én osztálytársaimnak sokszor már 3 gyereke van, pedig csak 24 évesek vagyunk. Sőt az anyám a múltkor azt mondta, hogy aki gyereket szül, az szent. Mégsem akarok én is azonnal 3 gyereket, mert nem vagyok ilyen befolyásolható..
Az egy másik kérdés, hogy ovisként kezeled, az nem csk ebben az eljegyzés témában probléma.
válasza:Te tényleg nem érted ezt mi?
A lány azt tesz amit akar. Járhat egyetemre, meg támogathatod, de nem mondogathatod neki, hogy ez a dolga és hogy csak akkor veszed el ha lediplomázott. Nem kötelező támogatnod, nem kötelező vele lenned, nem kötelező engedni a zsarolásnak.
válasza:Valami nem kerek a kapcsolatotokban, nem felnőtt kapcsolat ez. Hol úgy viselkedsz, mintha az apja lennél, hol meg azon gondolkodsz, hogy feleségül veszed, csak mert most azt kéri, elhagyni nem akarod, de folyamatosan sír a szád, hogy mennyit kell majd keresni, ha gyerekeitek lesznek.
Vannak egyedi döntések, mint például, hogy nekem a tanulás-e a legfontosabb vagy sem, hogy szerintem nekem mi a dolgom; és vannak közös döntések, mint például, hogy mikor házasodjunk.
Az egyedi döntéseimmel kapcsolatban a másiknak az alábbi lehetőségei vannak: 1. elfogadja 2. nem ért vele egyet, és megpróbál nekem alternatívákat javasolni a kapcsolat érdekében és közösen hozunk egy jobb döntést, célt 3. úgy dönt, hogy nem jár velem, mivel elfogadhatatlannak tartja az adott dolgot.
Olyan lehetősége nincsen, hogy eldönti helyettem, és utána közli, hogy az a dolgom.
A barátnőd, ha a tanulást fontosnak tartja, és ezt Te úgy döntötted, hogy támogatod lélekben, sőt még el is tartod (ennek nem értem egyébként az okát, pl. mért nem támogatják a szülei, de mindegy), akkor ez eldőlt, utána felesleges adni a janit. Te döntöttél.
Gyűrűt NE vegyél neki ebben a helyzetben, mert az egy közös döntés, amit vagy meg tudtok együtt, mindkettőtök számára elfogadható módon hozni, vagy nincs is köztetek kapcsolat.
Persze mindenki összeveszik és hülyeségeket beszél, de utána észbe kap, és azt mondják egymásnak: "úgy sajnálom, amit tegnap mondtam, egyáltalán nem akartalak zsarolni, de jó lenne tudnom, mire számíthatok. Mostanában mindenkit eljegyeztek köröttem, és én is vágyom rá, hogy hivatalosan is a társad legyek, ezért kicsit eloragadott a hév, de megértem, hogy hülyén viselkedtem, csak kérlek, beszéljünk erről, majd ha egy kicsit megnyugodtál".
"úgy sajnálom, hogy azt mondtam neked, hogy majd akkor veszlek feleségül, amikor kedvem lesz, nevetséges hatalmaskodó mondat volt, csak fájt, hogy ilyen rosszul sikerült a vacsora, és nem is tudtam, hogy téged ez foglalkoztat. Nézd csak, szerintem várnunk kellene, hogy befejezd az iskolát, de én is vágyom erre az összetartozásra, kérlek, beszéljünk erről, ha egy kicsit megnyugodtál".
Ehelyett egy nagyon hülye játszmát játszotok egymással, apuka és elkényeztetett kislánya szerepekben.
válasza:Amúgy meg nagyon vicces a személyeskedésed, de
1, bocs, én nem az apámra izgulok, ezért egy barátot keresek aki úgy is bánik velem és nem úgy mint az apám
2, nem én írtam ide ki a kínomat hanem te, szóval lehet mégsem járt olyan rosszul a barátom
válasza:#157
Nem, hanem olyat aki összeszarja magát az első sárkány-támadásod alatt :P
válasza: válasza:159
Ez a divat:) leszólni a hàzassàgot, hogy csak papír.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!