Apám rámszólt, hogy mondjam a páromnak, hogy jegyezzen el! Mit szóltok?

Jaj, a szerelmed! Az igazi lamúr, a 22 éves jó munkásember, aki a leendő(?) anyós, após nyakára költözött...

Kislány, az élet nem habostorta. Fel kell nőni, el kell menni dolgozni, oszt ha megvannak a feltételek, lehet dugaszolósat meg szerelmeset játszani.

Teljesen megértem apukádat, hogy nem akar a semmire tartani egy 22 éves herét.

"Meghitt meglepetésnek annyi!"

Apádnak nem meghitt meglepetés kell, hanem az, hogy tőle kérje meg a kezedet a fiú! Tudom manapság már mindenki tesz a szülőkre, a fészbúkon előbb megtudják a haverok, hogy mi történt, mint a szülők, de nem ez a normális! Apádnak nem az kell, hogy egyszer csak ragyogó arccal hazamenj, hogy a pasid a focimeccs szünetében megkérte a kezed, hanem az, hogy tőle kérjen meg. Aztán a papa összetrombitálhatja a szűk családot egy kis eljegyzési bulira, ahol legalább összehaverkodnak.

Egy eljegyzés semmire se kötelez senkit, vegyetek egy pár gyűrűt, álljatok oda apuka elé, aztán lesz nagy öröm és boldogság. Aztán, hogy mikor házasodtok, már senkit se fog érdekelni! Cserébe lehet, hogy a papa kiássa a dugi takarékkönyvét, és megtámogatja az életkezdéseteket egy kisebb összeggel! Hát nem ér meg ennyit?

:D

Az első szerelemről: Van olyan barátom aki 16 évesen kezdett el járni egy 13 éves lánnyal, ennek már 30 éve, és köszönik jól vannak, boldog házasságban élnek két nagy gyerekkel.

Azt, hogy apukád ez alkalommal bunkó volt, és olyanba próbál beleavatkozni, amihez semmi köze, és amibe semmi beleszólása. A saját életetekben a saját értékrendetek a mérvadó, és nem az, hogy a szüleid mit várnak el, vagy mit minek tartanak....

Én a helyedben nagyon egyértelműen közölném, hogy sem az összeköltözés, sem az eljegyzés-házasság nem az ő dolga, hanem csak a tiétek.

"Apádnak nem az kell, hogy egyszer csak ragyogó arccal hazamenj, hogy a pasid a focimeccs szünetében megkérte a kezed, hanem az, hogy tőle kérjen meg."

Aki apja még a mai világban is tulajdonának kezel az tegye meg ha akarja bár elég álszent apuka az biztos.

"Teljesen megértem apukádat, hogy nem akar a semmire tartani egy 22 éves herét."

Ez azért így elég erős! A munkásember az már here, azaz élősködő, dologtalan? Többet dolgozik általában, mint aki az irodában mereszti a valagát. Nem kéne lenézni a kétkezi munkásokat!

Honnan tudod, hogy a srác nem száll be a rezsibe? És a kérdező maga írja, a srác is azon van, hogy különköltözzenek és házat vegyenek. Gondolom, most gyűjtögetnek rá.

Régen ilyenkor az apák leültek a fiatalemberrel és megkérdezték tőle, mik a tervei . Szerintem ez nem a te feladatod, ha őt érdekli, kérdezze meg.

Más lenne a helyzet, ha 10 évvel idősebbek lennétek.De akkor nyilván a magad nevében rég megkérdezted volna.