Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kiborít, ha hallok mások eljegyzéséről - hogy tegyek, hogy jobb legyen?
Hiába próbálok nem foglalkozni vele, észreveszem, hogy tudat alatt marcangol a rossz érzés. Úgy érzem, már nekünk sem lenne korai, lassan 4 éve együtt vagyunk, régóta együtt élünk, és nagyon jók megvagyunk, szeretjük egymást.
De neki az eljegyzés egy tabu téma, épp mint a házasság és a gyerekvállalás.
Többször is kijelenti, hogy velem akarja leélni az életét, csak engem akar feleségéül, tőlem akar majd egy kisfiút. De úgy maga az időpont sosem konkrét. Most még eszem ágában sem lenne jó pár évig gyereket szülni, ez biztos. Viszont az eljegyzésnek szerintem már itt lenne az ideje. A házasságnak is. Ő jövőre tölti a 30-at, én hamarosan a 25-öt.
Mindig úgy képzeltem, hogy én nem akarok 4-5 évig jegyben járni, mint sokan mások, egy éven belül egy gyors kéttanús esküvővel lerendeznénk a dolgokat - ebben ő is így gondolkodik.
Mégsincs időpont... Én meg nem emlegetem, mert az szánalmas, mit érnék azzal, ha kiharcolom, mint sok más nő?
Haragszom magamra, amiért így kiakadok más eljegyzésének hallatán. Főleg azért bosszankodom, mert azok fele ennyi ideje nincsenek együtt, 80%-uk együtt sem él a pasival.
Szerintem, ha így van, ahogy fent írod, akkor teljesen érthető, emberi, és adekvát azt mondanod,
kedvesen, de határozottan:
'Szeretném, ha összeházasodnánk.'
Hol van az előírva, hogy a férfi szíve választottja nem mondhatná el szíve vágyát?
az, hogy megemlíted neki, hogy szeretnéd tudni, hogyan tervezd az életedet ilyen téren, nem kiharcolás.
az pedig, hogy tabutéma nála az eljegyzés, esküvő és gyerek egy 4 éves kapcsolatban, szerintem nem normális.
mi 3 éve vagyunk együtt, másfél év múlvára tervezzük az esküvőt, és rögtön utána a babát. pedig még meg se kérte a kezem, és még csak a huszas éveink elején vagyunk :)
Mondhatod, de lehet elijeszted!
A megismerkedés elején a gyerek vállalást tisztázni kel!
Viszont a ""PAPÍR,"" mindent elronthat, nem gondoltál még rá?
Ismeretségi körömben sok válással végződött elég hamar, az addig szépen meg voltak!
(én soha papír!)
"Többször is kijelenti, hogy velem akarja leélni az életét, csak engem akar feleségéül, tőlem akar majd egy kisfiút"
Azért ne legyen olyan elijedős.. Előző, az ismeretségi körödben olyan nem volt, aki ilyen "ijedős", majd szakítás után egy évre már másik nővel lepapírozott család, gyerekkel. Sok ilyen van.
Kérdező, kérd meg a félénk embered kezét. Nem kiharcolás, csak ha ezt szeretnéd és tudjon róla..
Szerintem is, ha nagyon akarsz eljegyzést, óvatosan puhatolózz, de készülj fel rá, hogy terelő választ kapsz. Azt azért elég gáz kiejelenteni, hogy akar majd egy kisfiút. Mi van, ha kislány lesz?
Én azt látom a barátaim és az ismerőseim körében, hogy aki meg akarja kérni a másik kezét, az megkéri, aki meg nem, az nem. Vagy megmondja kerek-perec, vagy terel, és azt mondja, hogy majd.
Ismerek olyat is, aki azt mondta, hogy neki bőven elég, ha megkérik a kezét, a párja megkérte, utána elkezdett reszketni az esküvőért.
egy szerelmes férfi gyorsan nősül - főleg, ha tudja, hogy beéred 2tanús esküvővel is.
az én férjem is 5 és fél évig "lógatta" az előző menyasszonyát, engem meg elvett 1 év járás (fél év együttélés) után. és több ilyen van a környezetemben.
ezek a fiúk az igazit várják.
Az, hogy egy nő beszél róla, vagy felhozza témának, még nem kiharcolás...
Lehet atémáról beszélgetni, az sem normális, ha tabu a téma...
Tabutémát úgy értem, hogy zavarja, és olyankor igyekszik rövidre zárni: "Már megint itt tartunk? Mondtam, hogy majd mindennek eljön az ideje..." Hozzátartozik, hogy régebben tényleg gyakran felhoztam, bár akkor sem annyira durván, hogy az idegeire menjek. És azóta is ilyen a helyzettel. Felhozni meg direkte már nem is akarom, főleg azért, mert ha egy ilyen elbeszélgetés után eljegyezne, tudom, hogy úgy érezném, kiharcoltam, és akkor már nem tudnék örülni neki szemernyit sem.
Az bánt, hogy ő maga soha nem hozná szóba. És tud erről, hogy nekem ez fáj.
"Azt azért elég gáz kijelenteni, hogy akar majd egy kisfiút. Mi van, ha kislány lesz?"
Ez nem gáz, mert ebben teljesen egyetértünk. Én sem akarok lányt. Persze benne van a pakliban, de el nem tudnám képzelni, hogy lányom legyen. Ő sem. Fiús lány voltam, érzem, hogy pocsék lányos anyuka lennék.
" az ismeretségi körödben olyan nem volt, aki ilyen "ijedős", majd szakítás után egy évre már másik nővel lepapírozott család, gyerekkel. Sok ilyen van. "
Tudom, nem nekem szólt a kérdés, de igen, sok ilyennel találkoztam! Évekig volt a pasi az előző nővel, halogatta a dolgokat, aztán a következővel meg ripsz-ropsz gyerekvállalás és házasság.
Viszont a mi esetünkben mégsem érzem ezt. Lehet naivnak tűnök vagy ilyesmi, pedig ez nem igaz. Sosem voltam a párkapcsolatomat illetően rózsaszín köd stádiumban; mindig, az elejétől kezdve reálisan álltam mindenhez. Nem szeretem hitegetni magam, nincsenek illúzióim. A szerelmét nem kérdőjelezem meg, mert ha ki lehet ilyet mondani, ő sokkal jobban szeret engem, mint én őt (kéretik nem kiforgatni a szavaimat arra, hogy én őt nem szeretem!). Tehát nem hinném, hogy az igazira vár. Inkább még túl gyerek. 5 évvel idősebb nálam, de én úgy érzem, én vagyok az érettebb, már ami a házasságot illeti. Na, gyerektémában nem, azt én is napról-napra távolabbinak érzem magunktól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!