Mit szólnátok ha megtudnátok, hogy folyamatosan megcsal a vőlegényetek?

1.BIZONYOSODJ MEG.

2,lehet rossz indulatú pletyka,vagy nem...

3.ha saját szemeddel látod.Akkor közöld vele,ezt a szomorú tény-t...

4,Mindkettő variáció tönkreteheti szerencsétlen menyasszont.

(majd az esküvő után derül ki,vagy x idő múlva...) vagy azonnal kiderül,és nyilván nem lesz esküvő..

Esetleg,féltékenységből valaki kamuzik,te meg elhiszed,és ezzel csinálsz patáriát,így eléri valaki a célját....

Szóval derísd ki,magad.Figyeltesd,passz

16-os voltam. Szóval, te sem tudsz fogalmazni...

A kérdésedre a válasz a lapát, mert ÉN kirúgnám az ÉN pasimat, ha ezt tenné. Csakhogy itt nem erről van szó, most olvasom, hanem arról, hogy te, a barátnő megtudtad, hogy a barátnőd vőlegénye mit csinál...hát ez már egészen más mese!

Itt a korrekt kérdés a következő lett volna:

"Mit szólnátok, ha megtudnátok, hogy a barátnőtöket folyamatosan csalja a vőlegénye?"

Erre ez a válaszom: ilyen barátnőm aligha lenne, ha mégis, akkor bevállalnám az ő boldogsága kedvéért, hogy egyszer leülök vele és elmondok neki mindent. Ezzel azt érném el, hogy valószínűleg zsigerből lehülyézne, tagadna, szentté avanzsálná a pasiját és mentegetné mindenféle okkal, és engem hordana el mindennek - értsd a barátságnak annyi.

Ha viszont nem szólok, akkor miféle barátnő vagyok? hagyom, hogy belerohanjon olyan házasságba, ahol a pasi már a HS előtt egy szoknyapecér volt?

Ps: volt ilyen ismerősöm, na nem barátnő volt, de jó ismerős. Szóltam, és még én lettem a szemét. Azóta nagyon alaposan megválogatom az ismerőseimet is, meg a barátaimat is. :)

Na most, akik azt mondják, hogy a kérdező fogja be a száját az gondolkodjon el egy kicsit de tényleg.

Vajon ti szeretnétek-e ha körülöttetek mindenki tudatlanságot színlelve sőt falazva a hazug félnek mosolyogva asszisztáljanak a ti későbbi nyomorotokhoz? Mert előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból...és lehet, hogy volt egy barátnőtök, akinek meg lesz az oka arra, hogy kihúzzon a baráti listáról.

Én szeretném még idő előtt megtudni, kivel készülök összekötni az életemet. Vagy magamtól, vagy mástól. Megbízható személytől. Én meg is mondtam a barátnőimnek ha ilyenre rájönnek elvárom, hogy az én oldalamra álljanak és az én érdekeimet nézzék. Felnőtt ember vagyok nem fogok a Dunának menni egy kis senkiházi miatt. Ha ezt elmulasztják ne számítsanak rám később. A barátnő nem azért van, hogy amíg süt a nap addig vigyorogjon mellettem aztán meg ha gond van benne hagyjon nyakig.

Ez az a tipikus idegesítő mentalitás, hogy teszünk a másikra, az ő dolga, de ha rólunk van szó akkor miért nem szóltatok, védtetek meg?

Abban igaza van mindenkinek, hogy nagyon alaposan át kell gondolni és tényleg bizonyosságot kell szerezni a másik fél bűnösségéről. Itt nem lehet alaptalan, harmadkézből származó, vadidegen pletyikkel beletrappolni egy kapcsolatba ennek utána kell járni és intelligensen kezelni, ami nem könnyű. És igen, kellemetlen is de valahogy mindenkinek joga van az igazsághoz pláne ha az életéről van szó.

Ez nem pletyka. Ez segítség. Ha valóban van bizonyíték.

Aztán ha megvan a bizonyosság le kell ülni a sértett féllel és beszélni vele. Fájni fog neki igen de túl fog rajta lépni és hálás lesz, hogy megmentették egy hazug házasságtól.

A többit neki kell lerendeznie. Az már a menyasszony dolga, hogy mit kezd az információval abba már tényleg nem szabad beleszólni az ő élete, az ő döntése. De ahhoz, hogy jól döntsön tisztán kell látnia és tudnia kell az igazságot.

Sokkal rosszabb lesz kidobni egy rakás pénzt az esküvőre, boldogan tekinteni a közös jövő elé, gyereket szülni aztán kőkeményen pofára esni. Amikor már nehezebb újra kezdeni.

A sértettet megkérheted ne árulja el, hogy kitől tudja mert nem akarsz konkrétan belefolyni a magánéletébe de nem hagyhattad, hogy palira vegyék.

Egyébként meg nem a levegőbe beszélek. Kb.l0 éve ismerkedtem meg egy barátnőmmel, aki akkor már a második házasságában élt.

Az első férje az esküvő előtt, közben!, után is csalta. Körülötte mindenki tudott róla -még a koszorús lányok is- csak ő nem és mindenki kussolt!

Hagyták belemenni a házasságba, végig vigadták az esküvőt sok boldogságot kívántak. Álszent dögök. Mindenki gyáván megbújt senki sem vette a bátorságot a vőlegény meg profi módon űzte a játékait és tudta, hogy senki nem fog beleavatkozni mert ilyenek vagyunk.

Aztán mégis megtudta! Véletlenül. Hirtelen összetalálkozott kis társaság...futó, "alig ismerős"... aki nem tudta, hogy ő a feleség, hogy a pasi elvette az éppen aktuálisat...alaposan elszólta magát.

Aztán kiderült, hogy a násznép nem kis része tudott a vőlegény stiklijeiről. Barátok, rokonok...

Oltári botrány lett, kiborult, válás, megalázottság stb.

Aztán mindenkit elküldött a p.csába. 15-25 éves gyerekkori barátságok, családi kapcsolatok szakadtak meg örökre.

Csak hebegtek, meg kifogásokat kerestek. Egyiknek sem volt fontos az ő boldogsága mindenki behúzta fülét-farkát hagyták a falnak szaladni.

Sokat beszélgetünk, és néha feljön a téma. Így negyvenes fejjel sem képes még mindig elhinni, hogy a rokonai, a barátainak hitt emberek ezt képesek voltak gyáván végig nézni, vigadni, és nem segíteni neki.

Úgy költözött ide Pestre, hogy egyetlen barátnője sem volt! Otthon ült hónapokig egyedül amíg nem találkoztuk egy tanfolyamon.

És oda lett egy csomó pénz is, amit potyára dobtak ki az esküvőre is, amit a szülők nagy nehezen dobtak össze meg a közös, amit erre gyűjtögettek. Az egyetlen szerencse, hogy gyerek nem volt. Nem érték meg még az első évfordulót sem.

Utána meg ott volt a bizonytalanság a bizalmatlanság.

Kőkemény volt neki újra kezdeni és újra bízni.

Szóval: barátnődnek mondd meg, hogy járjon alaposan utána és ha tuti a dolog akkor ha olyan jó barátnője az a másik lány gondolkodjon el rajta mivel tesz neki nagyobb kárt: ha hallgat vagy ha beszél. Mennyire akar neki jót?

Tudod van egy mondás: bűnösök között cinkos, aki néma.

Ha nem szól az is egy döntés. A vőlegény mellett.

De még egyszer azt mondom, hogy csak óvatosan. Tényleg gondoljátok át. Ez az ember ha tényleg csalja akkor a házasság alatt sem fog felhagyni vele.

Kérdező, a leírásod alapján a sztori semmivel sem hitelesebb, mint a falusi hírharsona a Mari nénik előadásában.

Szóval: ha én lennék a menyasszony, és te, - akit ugye életemben soha nem is láttam még - odaállítana hozzám azzal, hogy megcsal a vőlegényem, tudod, mit gondolnék? Azt, hogy te szemet vetettél a srácra, és így akarsz szétszedni minket. Vagy beletrafáltam?