Milyen volt nálatok a lánykérés? [: Romantikus sztorikat kérek elsősorban

Kedves kérdező! Nem tudom, hogy ilyesmire gondoltál-e, ez sokkal inkább érdekes, mint romantikus, de akinek eddig elmeséltem, mind azt mondta, hogy beleborzongott... :) Íme a sztori:

Nagyon-nagyon sok sikertelen próbálkozás, és egy eljegyzés után tavaly nyár elején eldöntöttem, hogy most egy évig "böjtölök", vagyis nem keresem férfiak társaságát párkapcsolati céllal. (Korábban egymásnak adták a kilincset.) Mikor ezt elhatároztam, teljesen biztos voltam benne, hogy be is fogom tartani. Igen ám, azonban kb. két héttel a nagy elhatározás után rám írt egy régi barátom face-en. Ártatlan beszélgetésnek, szokásos viccelődésnek indult némi pimasz flörttel fűszerezve, de ez korábban is így volt köztünk. Ha hiszitek, ha nem, két hét alatt hatalmas szerelem kerekedett belőle! Hetekig beszélgettünk, ő kint volt Angliában, én itthon ültem Mo-on. Az utolsó napokban, mielőtt hazajött bevallotta, hogy már 8 évvel ezelőtt kinézett magának, azóta vár, hogy végre egyedül legyek. Közben végignézte, ahogy az egyik barátjával másfél évet töltöttem, a másik barátja 4 év járás után eljegyzett... És ő csak várt, várt türelmesen, mert a szíve mélyén érezte, hogy egyszer végre összeér a lelkünk! Valóban így lett! Amikor másfél év után (addig nem találkoztunk, mert ugye külföldön élt) megláttam... TUDTAM! Belebizsergett az egész testem, ahogy rám nézett! Nem volt kérdéses, hogy Ő lesz az utolsó, az egyetlen! Két hét után megvettük a menyasszonyi ruhámat, és elkezdtünk lagzit szervezni. Még visszament egy hónapra Angliába, de mikor hazajött, már hozta az eljegyzési gyűrűt is, melyet végül 8 óra utazás után, hajnali hat órakor húzott fel az ujjamra. 5 hét múlva hozzámegyek. :) 8 évig éltem úgy, hogy ismertem az utolsó férfit az életemben, de nem is sejtettem, hogy Ő lesz az!

Mindig abban a hitben éltem, hogy engem nem lehet meglepni a lánykéréssel, mert úgyis megsejtem. :)Számos ajándékot lelepleztem már előre (akarva akaratlanul) ráadásul a párom egy őszinte, "arcáról lehet olvasni" típus, szóval úgy véltem, hogy már akkor felismerem a szándékot, amikor megfordul a fejében. Arról nem is beszélve, hogy nem véltem kreatívnak ilyen téren, szentül meg voltam győződve, hogy valamelyik ünnepi ajándék (szülinap, karácsony, évforduló) lesz a gyűrű. Nos, ezeket ismerve lepett meg a saját sztorim :D

Egy átlagos, szerdai nap volt, amikor ráadásul még esett is az eső, szóval amúgy sem volt jókedvem. Valami göncöket kaptam fel magamra, és úgy mentem munkába. Azt tudni kell, hogy 60 km-re dolgozom az otthonomtól, a párom pedig a szülővárosombeli és ott is dolgozik. Szóval a lehető legnagyobb meglepetésként ért, amikor a meló végeztével a párom várt a munkahelyem kapujában, akiről azt hittem 60 km-re szintén munkában van :P Örültem, hogy milyen kedves: eljött értem és meglep azzal, hogy hazavisz ebben a fránya időben. Fel sem tűnt, hogy kicsípte magát, zakó, elegáns nadrág, szóval nem a munkahelyi farmer + ing szerelés... :P S ahogy megölelt le is térdelt.. ott az utcán... Nekem még a szavam is elállt, nem is válaszoltam a kérdésére :)) Mégegyszer fel kellett tenni :D

Szóval életem legnagyobb meglepetése a saját sztorim volt, pedig előzően kételkedő voltam vele kapcsolatban :D

Az enyém számunkra romantikus volt, mások nem mindig így vélekednek.

neki szabadnapja volt, értem jött a rendőrségre. Éppen végeztem, fogtam a táskám, mentem kifelé, megláttam. A folyosón jó sokan álltak, így utólag jöttem csak rá, hogy MINDENKI. Ott térdelt le elém és kérte meg a kezem. Ami meglepett, hogy előtte megkért apámtól, a két bátyámtól, és a felettesünktől is. Aki tapsolt, amikor igent mondtam, és az esküvőn is ott volt. Ez lepett meg a legjobban, mert őt mindig egy nagyon szigorú, sokat váró embernek ismertem. Ő volt a tanúm egyébként. :D

A gyűrűm volt a legszebb. tudta, hogy imádok repülni, imádom a repülést, kanadai rokonok kapcsán sokat is repülök. A gyűrűm ezüst lett, ezzel a felirattal, kacskaringós betűtípussal: "Crime&Fly"

:DDD Két éve vagyunk házasok, az évfordulónkat ő szervezi, és eddig kivétel nélkül az összeset imádtam :D

A miénk rosszul kezdődött, de végül jó lett a vége.

Volt a pormonak egy kisebb koccanása az autóval és anyósom feljött hozzánk a jogosítványáért, mert nem volt nála. Nem találtuk meg, mondta, hogy keressem. Én kerestem is... De nem azt találtam, hanem egy pici gyűrűsdobozt... Egyből tudtam, hogy mi van benne. Egy hétig ültem itthon minden nap úgy, hogy tudtam, hol a gyűrű, de nem néztem meg. Aztán elutaztunk itthonról, számítottam rá, hogy na most, de végül nem is lett volna rá alkalom, nem is voltunk kettesben egész nap.

Aztán mikor nem is számítottam rá, szombat reggel felébreszt, hogy van egy meglepije. Olyan kómás voltam, hogy akkor nem is gondoltam a gyűrűre, hajnalba, azt hittem csinált nekem reggelit.

Közben ez fogadott, mikor kimentem a nappaliba

[link]

[link]

És letérdelt, elmondta, hogy nagyon szeret, velem akarja leélni az egész életét, és hogy elszek-e a felesége?

Majdnem elájultam:D

Egy éves házasok leszünk hamarosan.