Az eljegyzés/házasság szándéka összefügg-e vajon azzal, hogy a férfi komolyan gondolja-e a kapcsolatot?

Akkor elmondom, hogy mi hogy gondolkodunk a barátommal, hátha a te párod is ezt teszi:)

17 éves vagyok, a barátom 20. Én jövőre szeretnék érettségizni, aztán egyetem, mesterképzés stb, ha megengedhetem magamnak. Ha nem, előtte még kimennénk egy évre külföldre dolgozni, hogy tudjunk gyűjtögetni közös lakásra, meg tanulásra. Na, mi 2 éve vagyunk együtt, és mindketten úgy gondoljuk, hogy ezután a hosszú procedúra után jöhetne csak a házasság, és utána akár rögtön a gyerek, mert leszünk elég régóta együtt hozzá.

Ha ezt így kimatematikázzuk, ő 29 én 26 éves leszek, mire eljutunk az eljegyzésig, és már több, 10 éve leszünk együtt, és ha minden jól meg, már az egyetem elkezdése előtt összeköltözünk, tehát kb 6-7 éve élünk együtt előtte. Most így belegondolva, hatalmas számok, de teljes bizonyossággal nekikezdhetünk, ha már ennyit kibírtunk, na meg előtte nem is lenne időm rá, a tanulás miatt.

Lehet a párod is szeretne várni, és megalapozni a jövőtöket. Abban én sem látok semmi jót, ha évekig jegyben jártok.

Szerintem egy férfi ha önmagától dönti el,hogy ő azt a nőt akarja feleségül venni,akit,akkor meg is teszi.

Nekem meg van mindenem:saját házam,autóm,viszonylag jól fizető munkám(nem minimálbéres,szerintem ez manapság jó) van párom is,de ő nem akar a férjem lenni.

Az előző barátnőjét el akarta venni,én nem egész 3 év együtt élés után rákérdeztem,hogy mik a szándékai és hát azt a választ kaptam,hogy ő nem akar feleségül venni.Innentől nem is erőltetem,de nem tudom így elképzelni vele a jövőmet hosszú távon.Neki így jó,szeret meg én is őt,de ez nekem elég volt ahhoz,hogy rájöjjek,talán nem én vagyok neki a nagybetűs IGAZI,hanem valaki más.Olyan,aki törékenyebb nő.Akinek hasonló az érdeklődési köre,mint neki meg sorolhatnám.

Nekem fontos a házasság,mielőtt a párom megismertem nem tartottam annak,de így hosszú távon,hogy tudom,nem akarja,hogy a felesége legyek,nem tudom,hogy tudunk-e együtt élni majd(részemről).

Ráerőltetni meg nem akarom,nem fogom eljegyeztetni magam,attól többre tartom ezt az egészet.A kierőszakolt dolgoknak egyébként sincs értelme...

Mi is huszonévesek vagyunk egyébként.

Kérdező!

Huszonéves korod elején vagy. Még ne házasodj. Amúgy ha nem akarod magadat kihasználtnak érezni, költözz el a pasidtól. Nem kell neked 20 évesen kiégett csicskának lenni. Különben meg cseréljetek: ezentúl ő főzzön, mosson takarítson. Ne élősködjön.

Nem írtál arról, hogy boldog vagy-e? Ne görcsölj rá ennyire a témára! Na és, ha szakít pár év múlva? Akkor sem dől össze a világ.

Én 5 évet voltam együtt az exemmel, mégsem érzem elvesztegetettnek az időt, mert rengeteget fejlődtem pl. toleranciából és sok mindenre rádöbbentett, hogy én is milyen hibákat követtem el, amit ma már nem teszek!

Mindenből tanul az ember...

A kérdező nem gyűrűt akar, hanem az a kérdése, hogy az, hogy a párja NEM akarja a gyűrűt, az azt jelenti-e, hogy bizonytalan. Nos, IGEN, AZT. Talán magának sem vallja be.

Egyetlen érvet mondjatok: ha biztos a kapcsolatban a párja, akkor MIÉRT NEM történt még eljegyzés?!?