Valaki leírná, hogy régen milyen volt egy lánykérés?

A szőke herceg belovagolt a fehér lován a várudvarra és miután legyőzte a Hétfejű Sárkányt, azután az öreg király nekiadta az aranyfürtös királyleányát...

Aranyfürtös királyleány ironkodott, pironkodott és a szőke herceg karjaiba omlott...

A lagzi 3 nap és 3 éjjel tartott, táncolt még a legkisebb kukta is!... :-D

Ásó, kapa és a nagyharang se választotta el őket egymástól!...

Nagyon régen először a szülőket kérdezte meg a fiú,hogy feleségül veheti-e a lányukat.

De már a múlt század elején is először a lánytól kérdezte meg, hogy feleségül menne-e hozzá? Ha igen volt a válasz,akkor hétvégén felkereste a lány szüleit,elmondta,hogy szereti a lányukat és szeretné feleségül venni. Volt olyan vidék,ahol a lányt a fiúval együtt menő jövendő násznagya kérte meg. Ha az apa nem ismerte a fiú körülményeit,akkor tisztázta,hogy a fiú eltudja-e tartani a családját. Ha igen,akkor megadta a beleegyezését.

Ezután mutatta be a saját szüleinek a fiú a lányt. Előtte tisztességes lány nem ment a fiú lakására. (Természetesen nem is feküdtek le az esküvő előtt egymással.)

Ezután állapodtak meg az eljegyzés időpontjában. Az esküvői ebédet mindig a lány szülei rendezték.

A meghívottak köre vidékenként (és az anyagi lehetőségeik függvényében) változó volt.

A fiú szüleit mindig meghívták,de a legtöbb esetben a jövendő násznagyokat is.

Ennek az volt a célja,hogy a leendő nászok és násznagyok megismerjék egymást,és később már ismerősként beszéljék meg az esküvő és lakodalom lebonyolítását.

Az eljegyzési ebéden a leves elfogyasztása után a fiú felállt,és újra megkérte a szülőket,hogy adják feleségül hozzá a lányukat. Elmondta,hogy szereti,és tisztelni,becsülni fogja, és mindig hű lesz hozzá.

Amikor a szülők igent mondtak,akkor a fiú a lány ujjára, a lány a fiú ujjára felhúzta a karikagyűrűt, és megcsókolták egymást.(A módosabb családoknál a lány kapott egy köves kísérőgyűrűt,a fiú pedig egy pecsét gyűrűt. De volt,ahol a jövendő anyós is adott a menyasszonynak nyakláncot,karkötőt,vagy más ékszert.)

Ma amerikai szokás szerint a kísérő gyűrűt tekintik eljegyzési gyűrűnek,pedig nem az.

A gyűrűfelhúzása után a szülök is gratuláltak a jegyeseknek,megpuszilták őket,és ettől kezdve a fiatalok anyukának-apukának szólították őket.

Egyes faluhelyeken még a 70-es években is a násznagyok az eljegyzésre is vittek ajándékot. Pl. egy garnitúra ágyneműt (párnát,paplant is),vagy evőeszköz készletet stb,. A párját az esküvőkor kapta meg az ifjú pár.

Olvass klasszikusokat.

Kifejezetten a romantika kora irodalma ajánlott. Mindne kérdésedre és kételyedre ott a válasz.