Valaki leírná nekem részletesebben, hogy milyen a biológusképzés/hogyan érdemes szakosodni/mit kell tudni erről?

Attól függ, hol. Nagyjából mindenhol osztott képzés, 3 év Bsc után 2 év Msc (újrafelvételivel és minden ezzel járó nyalánksággal). Először alapozó tárgyak, utána szakmai alapozás, majd némi specializáció. Sajnos az osztott képzést pl. Pesten eléggé eltolták, így Msc elején kb. megismétled (szó szerint, sajnos) az előző 3 év anyagát egy év alatt. Az igazi specializálódásra nagyjából egy éved van, ami semmi.

Szakosodni minél előbb érdemes, ehhez futkározni kell, minden tanárnál érdeklődni, körülnézni a tanszékeken, ha van nyílt nap, vagy valamiféle rendezvény, elmenni, és kitalálni, mihez van leginkább érzéked/kedved. Utána már csak meg kell találni a szükséges tanszéket. Ha azonban előbb találtál egy jó csoportot és jó labort, ahová szívesen bevesznek, az lehet, hogy többet ér, persze csak ha nem túl távoliak a szakterületek (pl. az anatómia és a genetika tanszékek között a molekuláris biológia miatt jelentős az átjárás - de ugyanezt már az etológiáról nem mondatnánk el).

Részletesen nem tudom és nem is fogom leírni, mi a választék. Még az ELTE viszonylatában sem. Lényegében a biológia minden területe reprezentált. :)

Azon nincs mit szépíteni, hogy az ELTE bológus képzése szakmai szempontból néha hiányos, sok tekintetben túl elméleti, mindazonáltal egy jó tanuló olyan alapozást tud felszedni, amivel aztán bármelyik egyetemen megállná a helyét. (De persze lehetne jobb is, mondjuk gyakorlat-centrikusabb.) Viszont adminisztratív oldalról, vagyis ahogy megtervezték... nos, az egyszerűen pocsék. De lehetne rosszabb is, tehát nem morgunk nagyon, mert még ezt a kevés jót is elrontják.

Egyébként a közösség a 300 felvett hallgató ellenére jó, ha marad az a tendencia, hogy maximum 40 végez, még egy tisztességes közösség is összekovácsolódik a végére. Sajnos sok a "liba", aki azért jött ide, mert szereti az állatokat, és az első vizsgáján megbukik, utána eljut valahogy az első anatómia gyakorlatig, és akkor elmegy a kedve az egésztől, mert itt állatokat kell boncolni, fúj, de undorító. Sok a "laza", aki azt hiszi, megtanulja az anyagot annyival, hogy nagyjából megértette az összefüggéseket, bevágta a képleteket, ennyi elég lesz. Lexikális tudás ugyan már nem kell annyi, mint régebben, de még mindig van rá szükség. Sokaknak fogalmuk sincs, mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni.

Maga a képzés kezdődik az alaptárgyakkal: fizika, kémia, matek alapozás (nagyon egyszerű, középszintű tananyag, a diákok 90%-a ezen bukik, mert ők biológiát jöttek tanulni, nem mást... na ja, előbb a tudomány, utána a mesécske, de ez nem jön a fejekben össze), biológia szintrehozás minden tekintetben (növénytan, állattan, gombatan, egyébtan). Utána szakmai alapozás: mélyebb szintű ismeretek (taxonómiák, szervezettanok, élettanok, biokémiák, genetika). Mellette nem természettudományos tárgyak is vannak (ez mindenhol, az ilyesmi kötelező), ballaszttárgy, hanyagolható. Bsc végén is kell írni szakdolgozatot - ez csak irodalmazás! -, ezért nem árt kb. másodév elején/végén elindulni megkeresni a neked való tanszéket. Jó jön majd ez a plusz idő.

Van két szigorlat másodévben. Nem nehéz, azok közül, akik nem buktak első félévben, a 90% itt bukik. De tényleg nem nehéz, régen sokkal borzasztóbb volt. Most már csak buksisimi.

Harmadév a maradék tantárgy, némi specializáció, szakdolgozat, készülődés Msc-re, ahol első két félévben megismétlik az előző 3 évet ugyanazokkal a tanárokkal más szavakkal. Ez állítólag változni fog. (Adja isten.) Szakdolgozat, kísérletezés, rengeteg tantárgy. Az Msc zsúfolt. Továbbá kevés az ösztöndíj, mert 2 éves a képzés. Bsc végén azért húszezret össze lehet kaparni, sőt, többet is, Msc-ben még rendes tudományos munkával is alig. Ja, igen, Msc elején rögtön kezdeni kell a munkát, különben sosem végzel időben. TDK, OTDK majdnem "kötelező". (AZ ELTE tisztességgel végez, jók az eredményeink. Minden szidalmazás ellenére.)

Nagyjából ennyi. Minden képzést záróvizsga zár, ennek egyik része a szakdolgozat és a védés. A diploma A/4-es, kék bársonykötésű két keményfedeles borító között két oklevél (angol-magyar), ha nem a névsor legvégén vagy, mint én, akkor a bársony szálai nem gyűrődnek össze, és szépen mutat. Ellenkező esetben olyan, mint egy kócos kiscica.

A fentebb vázoltak ellenére én szeretem az alma matert. :)

Szegeden nagyon erős a molekuláris, de sokkal erősebb a megkövetelt taxonómia, ahogy én tudom. Viszont a genetikájuk és az elméleti biológiájuk nincs úgy elnyomva, mint Pesten. :) Lehetőleg maradj a közelebbi városnál, bár a kollégiumi elszállásolásról nem sokat tudok, pesti vagyok szerencsére. (Az viszont biztos, hogy itt vannak nagyon rossz kolik is.)

A fizika egyrészt a kötelező fizika: középiskolai tananyag, másrészt a biofizika, de ez választható (viszont Meszéna zseniálisan tartja és nagyon sokat lehte belőle tanulni). A matek kb. emelt szintű érettségi szintje, a diffegyenletekkel talán meggyűlhet a bajod, de a többi sima ügy, ha jól figyelsz és érted valamennyire. Azt hiszem, nálad számítana a gyakorlatvezető is, Pesten Pfeil a legjobb, ő kellően el tudja magyarázni. (Ha nem megy, akkor én tanítok biomatematikát, bár az nagyrészt biostatisztika, de bárkinek segítek. :) )

Nemarány... furcsa mód lányból van több az órán, de mintha több fiú jelentkezett volna... de ők nem annyira szorgalmasak. Később több fiú marad meg, a lányok hamarabb buknak. A laborokban változó a nemarány, biokémián, elméleti biológián majdnem csak XY dominál, molkeuláris és genetika részen már vannak lányok, immunológián és mikrobiológián a precíz munkák miatt több a lány, etológián egyértelműen több a lány, ökológián, állatélettanon több a lány, taxonómián megoszlik, növényélettanon pedig egyszer végigmentem a folyosón, és 1:1 nemarányt számoltam (a felmérés nem reprezentatív). Én magam a női nemet erősítem, továbbá a szabályt, hogy elméleti biológián nincs női kutató (ti. én vagyok a kivétel).