Mikor ideális szerintetek? (Saját példát is írhattok )

2-4 év együttélés után huszonévesen szerintem is teljesen ok az eljegyzés, 30 körül a gyerek szintén.

Engem 1,5 év után - ebből 1 év együttélés volt - jegyzett el a most már férjem, de mi már 40+-osak voltunk, gyerekekkel.

Korfüggő. Ha 23 éves korodban jöttetek össze, akkor szerintem kb. 3-4 év. Ha a negyedik évfordulótok környékén is "majd" meg "ha a körülmények adottak lesznek" kifogásokkal állna elő, akkor ne áltasd magad, sose fog megkérni, maximum ha kihisztized/kizsarolod a gyűrűt. Az meg nyilván neked sem lenne jó. De reméljük, nem így lesz ;)

A házasságellenes incelek beszólásaival meg ne foglalkozz, minden eljegyzéses/esküvős kérdés alatt felbukkannak, mert fáj nekik más boldogsága, és azt hiszik, ha valahogy sikerül elrontaniuk a kedved, jobb lesz nekik. Pedig nem.

Kedves kérdező, itt két fontos kérdés van, amit nem pár éven belül, hanem MOST AZONNAL tisztázni kell a kapcsolatotokban (szerintem a legjobb fél éven belül tisztázni, ha már 1 éve együtt vagytok, össze vagytok költözve, akkor nem szabad tovább halasztani):

1. Mit akarsz te a kapcsolattól, mi a kapcsolati célod?

2. Mit akar a párod a kapcsolatotoktól mi az ő kapcsolati célja?

Cél alatt a következő igen fontos dolgokat értem:

a. házasság vagy élettársi kapcsolat?

b. hány gyerek és mikor?

c. hol akartok élni? Település, ingatlan típusa (lakás, ház, jurta, stb...)

d. pénzügyi céljaitok? Megtakarítás, lakásvásárlás, világkörüli út, nyugdíj, gyerekek támogatása, stb.

Ha ezeket a fenti célokat nem tisztázod, akkor könnyen előfordulhat, hogy 5-6-7-8 év múlva kiderül, hogy teljesen más elképzeléseitek vannak alapvető dolgokról, és elpazaroltál az életedből ennyi időt, azzal, hogy olyan partner mellett ragadtál le, aki nem támogatott az életcéljaid megvalósításában.

Ha ezeket a célokat tisztázzátok, és kiderül, hogy több ponton lényegesen eltérnek az elgondolásaitok, akkor - tudom, hogy durván hangzik - de inkább hagyd ott a srácot, hadd menjen a saját útján és te is a sajátodén.

Itt a gyk-n is és IRL is rengeteg embert lehet látni, hallani arról, hogy pl. 7-8 évig reménykedett abban, hogy a férje meggondolja magát, és mégis akar gyereket. Utána, 40-hez közel döbbent rá, hogy az egyik legfontosbb életcélja már soha nem fog megvalósulni a párja miatt, míg, ha lett volan bátorsága lépni, könnyen lehet, hogy máshogy alakul az élete.

Olyan 2, de talán inkább 3 évet mondanék. Személyes példám alapán 2-2,5 év után szoktak jönni a konfliktusok, szakítások. Akkor száll fel a rózsaszín köd és jönnek a nagyobb próbatételek. Persze, ezt sem lehet nagyon általánosítani. A lényeg, hogy válság idején ismered meg igazán a másikat. Nem feltétlen a ti kapcsolatotok válsága, hanem lehet külső ok is.

Viszont ha együttéltek, akkor érdemes mielőbb tisztázni a jövőbeli terveket. Mert általában az szokott lenni, hogy a férfi megkap gyűrű nélkül mindent, te kvázi feleségszerepben vagy mellette és ugyan így miért venne el? A szegény nő meg várja a gyűrűt, mert már X év együtt vannak, de a férfinak esze ágában sincs lépni, mert neki nagyon kényelmes így. Van egy szinte felesége, aki mégsem az, és könnyebb lelépni mellőle, ha úgy alakul.

Én annyira nem hiszek abban, hogy dátumhoz kell kötni. De nyilván mondjuk ha két 18 évesről van szó, azért szerintem nem árt 4-5-6 évet, de akár 8-at is várni, mert ebben a korban annyi inger, változás, stb. éri az embert, jön a továbbtanulás/munka/különköltözés/minden más, hogy lehet, akik eleinte tökre összeillettek, két teljesen más irányba fejlődnek, egyik meggondolja magát a gyerekvállalással kapcsolatban, stb. Idősebb korban, főleg ha ketyeg az a bizonyos óra, adott a kiforrott személyiség, stabil egzisztencia, és a felek pontosan tudják, mit akarnak, (esetleg korábban ismerték is egymást) akkor akár fél-1 év után is működhet.

Ettől függetlenül viszont szerintem az számít a legigazán, hogy legalább egy válságot megéljenek a felek, hogy megtapasztalják, hogyan tudnak együttműködni és lássák egymás rossz oldalát. Amikor tisztában vagy a másik hibáival, de egészen biztos vagy abban, hogy te úgy el tudod fogadni, ahogy van. Akkor is, ha abban egy cseppet sem változik. Szóval nem reménykedsz abban, hogy változik, meg nem ígéretekre támaszkodsz, hanem tényleg minden ismert defektjét el tudnád fogadni egy életen át a legrosszabb időszakban. És ez sokszor nem is annyira időtől függ, mert fél év alatt is kaphatjuk a nyakunkba a kakát, de simán meg lehet élni éveket komolyabb problémák nélkül.

Nekem 4-5 év együttélés minimum.

De nem tudom ez miért releváns, minden ember és minden kapcsolat más, ha te ennél hamarabb vagy később szeretnéd akkor ne csináld másképp csak azért mert a neten azt írták idegenek...