Eljegyzés előtt próbáltad külső szemmel nézni párodat?

Teljesel el vannak tévedve a ffiak. A párom pláne. De olyan szinten, hogy én még csak a vitatkozásba se megyek bele vele.

Nem fogok meggebedni egy ffi mellet az is biztos.

Aki engem épít akivel fejlodok aki le is tesz az asztalra!,na majd az mellett fogok en gyereken meg házasságon agyalni.

Ne higyjék mar azt hogy kegy hogy megkér vagy bármi.

Kegy AZ, ha ÉN Igen-t mondanék.

Természetesen. Pontosabban mivel számomra nőként az eljegyzés időpontja meglepetés volt, én előtte, meg azóta gondolkoztam ilyeneken. A párom mesélte, hogy ő, miután eldöntötte, hogy itt az ideje, és mielőtt valóban meglépte volna, direkt figyelt ilyen külső szemmel is. Sőt, ő ezt a tippet egy ismerősétől kapta, szóval előfordul ez máshol is.

Szerintem nagyon fontos dolog, hogy az örök életre való elköteleződés előtt, objektíven is megfigyeljük a párunkat, ne csak érzelmektől fűtötten, elfogultan. Ha évtizedekig, minden szituációban egymás mellett tervezünk maradni, akkor fontos, hogy a valódi énjére mondjunk igent, mert végső soron az marad majd mellettünk. Ehhez pedig fontos azt megismerni, és mivel a kezdeti néhány évben még a szerelem torzíthatja ezt a képet (vagy akár a viselkedését), kicsit távolabb kell lépni, és úgy megfigyelni.

Ez kicsit off, de a 3-as válaszadónak üzenem, hogy ha hosszútávú kapcsolatot akar, akkor igenis érdemes letisztázni ezeket a helyzeteket, mert sokat beszélgetve, évek alatt lehet, hogy megváltozik a párod hozzáállása, de a nézeteltérést a szőnyeg alá söpörve, a véleményedet nem felvállalva, az eljegyzés idején hirtelen előhozva a semmiből, biztos, hogy nem.

#11: Te egyébként minek vagy együtt valakivel, ha ennyire utálod?

Kérdező: ezt én se külső szemnek, hanem simán tárgyilagos, vagy reális szempontnak nevezném. Teljesen normális, hogy átgondolod, milyen élet vár rád mellette, milyen szülő lenne, mit tudtok a közös tervekből megvalósítani, és utána teszitek meg a következő lépést.

Viszont az az érzésem, hogy azért született a kérdés, mert már most kétségeid vannak. Inkább azt érdemes átgondolni, hogy van-e értelme úgy együttmaradni, ha mellette nem válnak valóra a terveid.

15#Mert jelenkeg nincsenek olyan elvárasai amik házasságban lennének. Azaz jelenleg így jo.

11

Én nőként nem néztem, egyszerűen örültem, amikor megtudtam, hogy meg akar kérni. Igent mondtam, mert szerettem őt, de 2 évvel utána felbontottam az eljegyzést.

Igen is, érdemes külső szemmel nézni.

Elég jól megismertem. Mindig odaadó és törődik velem, másképp együtt sem lennénk, és hozzá sem mentem volna.

- tudtam hogy áll az otthoni teendőkhöz, házimunkához, kerti munkához, mindenből kiveszi a részét. És tudtam azt is hogy bánik a pénzzel. Pontosabban, hogy milyen vele a viszonya.

Hogy a gyerekekkel milyen, pont nem érdekelt soha, mivel mi nem szeretnénk gyereket, másé meg hidegen hagy.

A családban ( az övében) csak 1 gyerek van , nyilván normálisan bánik vele. Nem analizáltam soha a viselkedését. Ha találkoztunk a kicsivel akkor bújócskázott, játszott vele és ennyi. Semmi extra. Nekem ez sise volt fontos.

35/N (11 éve vagyunk együtt)