Ennyire fontos neki ez a vacak papír?

Én a helyedben inkább örülnék, hogy valaki egyáltalán feleségül akar venni, azaz társként kíván egy egész életre...

Nagyon divatos mostanában ez a "papír nélkül is boldogok vagyunk" szemlélet, de emögött szinte mindig az van, hogy az illető, aki nem akar összeházasodni a párjával, egyszerűen nem gondolja azt, hogy ő lenne az élete párja. Igen, most fel fogsz háborodni, de te is pont így gondolkodsz.

"Ha a szüleimnek rossz volt a házassága, akkor az enyém is okvetlenül az lesz. Mivel úgy gondolom, hogy ezzel az emberrel úgyis rossz lesz a házasságom, inkább nem is megyek hozzá." Felesleges ezt túlragozni azzal, hogy gyereket szeretnél tőle: valójában nem vagy biztos a kapcsolatodban.

Mielőtt még bárki azt mondaná, hogy légből akpott, amit mondok: a családomban és a közeli-távoli környezetemben szinte mindenki elvált, szüleimet, nagyszüleimet, nagynénéimet és nagybátyáimat, unokatestvéreimet, mindenkit beleértve. Ezért röhögött mindenki, amikor közültem, hogy összeházasodunk a szerelmemmel. Nagyon jól esett a sok megkeseredett, szerencsétlen ember szájából még az esküvőm napján is azt hallani, hogy "úgyis el fogtok válni", aztán úgy esett, hogy már most tovább tartott a házasságom, mint az összes károgóé. Soha nem veszekszünk, mindent megbeszélünk, ahogy felnőtt emberekhez illik. Mi tényleg társai vagyunk egymásnak, és ki merem mondani, hogy egy életre. Ezért sem volt soha kérdés, hogy a törvény előtt is hitelesítjük majd a kapcsolatunkat.

Ahol azt látom, hogy vagy mindkét fél, vagy csak az egyik ódzkodik attól, hogy ország-világ előtt kijelentse, hogy "igen, a társad akarok lenni egy életen át", az azt jelenti, hogy az illető nem akar a másik társa lenni egy életen át. Tiszta sor.

Na, ha viszont így gondolod, hogy lehet, hogy elválnátok, akkor teljesen felesleges a szüleid rosz házasságára hivatkozni. Egyszerűen mondd ki bátran, hogy most per pillanat szereted az illetőt, de lehet, hogy később már nem fogod szeretni. Ennyi a titok: szerintem nincs az az ember, aki egy ilyen kijelentés után rá akarna beszélni a házasságra. De a legjobb lenne, ha ezt a párodnak is megmondanád, akkor talán ő sem táplálna hiú reményeket.

Azt egyébként hozz kell tennem, hogy ha papír nélkül együttéltek, akkor élettársaknak minősültök, és ha esetleg gyereketek is lesz, akkorsem tudod megkerülni a bírósági procedúrát. Annyival lesz könnyebb, mint egy válás, hogy csak gyermekelhelyezési pert kell indítanod, esetleg, ha vagyontárgyakról is vita van (márpedig elkerülhetetlenül lesz sokéves együttélés után, hogykihez kerüljön a közösen vett kocsi, a házimozi-rendszer, stb.), akkor vagyonmegosztási per is lesz belőle. Szóval összességében csak egy tárgyalással lesz kevesebb, mint a házasoknál.

akkor kössetek házassági szerződést, és akkor majd ha oa kerül a sor(ne kerüljön, de ha mégis...sz.ted)

akkor majd sec perc alatt meglesz az egész mert nem kell már osztozkodni meg blablabla hanem ezt hoztad, viszed is azt hotam viszem is! ennyi kevesebb procedura ha ez megnyugtat!

ennyi

kommunikáljatok! azzal megoldható! mond el neki amit érzel, végülis egy pár vagytok! most kell megbeszélni kompromisszumot kötni!

A szüleid házassága nem azért rossz, mert aláírták a papírt, hanem azért, mert nem választottak elég körültekintően párt, vagy nem figyeltek oda a jelekre és nem léptek, amikor még lehetett volna.

Gyerekes felfogás arra hivatkozni, hogy én nem házasodok, mert másnak rossz volt a házassága, meg elvált. Akkor ne járj senkivel, mert egy csomóan szakítanak.

Egyszerűen mondd meg neki, hogy magadnak is alig mered bevallani, de az az igazság, hoyg eszed ágában sincs ilyeneket ígérni neki, hogy örökké, mert te úgy gondolod, hogy jöhet simán egy jobb, meg úgy is szétmentek előbb-utóbb.