Ezek után már nem fog ugyan annak az embernek látni?

Én vagyok a lány. Vannak gondjaink, amin én nem tudtam túllépni még. Egész nap rossz volt a kedvem, este pedig együtt ittunk. Nem sokat ês tudom, hogy én alapvetően is ilyen vagyok, de nem látott még így, mert mindig nagyon igyekszem jól viselkedni, nem kimutatni, ha valami fáj.

Tehát egyik percben jó kedvem volt, aztán eszembe jutott, hogy meg kell hallgatnom egy számot. Az után pedig egy eléggé...lehangoló zene jött, ami nekem eszembe juttatta, ami történt és kiborultam. A nevetésből sírás lett. Aztán összeszedtem magam, kimentem a fürdőbe...és folytattam. Utánam jött, igyekezett nyugtatni. Aztán bementünk...igyekeztem legyűrni, de a szomorúság, a magam gyűlölete erősebbnek bizonyult. Kissé kikarmoltam a saját végtagjaim, aztán lefogott. Meg széttépkedtem a papírzsepit,bár akkor talán fel sem fogtam mit teszek.

Eddig ebben az állapotban senki sem látott, csak anyám kb.10 éve. Akkor a hajamat téptem meg ilyesmi.

Tudom, mentális gondjaim vannak...de ezután már nem tud úgy nézni rám, ahogy eddig? Ő is undorodik tőlem, ahogy én magamtól?