A párom szeretné hogy együtt éljünk, de van neki egy kisiskolás gyereke, akinek a felnevelésében nem akarok részt venni (közös gyerek se kell). Mitévő legyek?

Van olyan ismerősöm (nő), aki szintén ilyen okból, úgynevezett látogató párkapcsolatban él a párjával. Ő lakik a gyerekével, anyagi gondjuk nincs, mert a nő is dolgozik természetesen, és gyerektartást is kap az exétől. A párja pedig lakik a saját lakásában. Így találkoznak, hétvégenként, van, hogy hétköznap is, de az életüket nem kötik össze, anyagilag sem, és együtt sem élnek.

Náluk 8 éve működik.

21-es vagyok:

Azt még hozzátenném, hogy így a pasival nagyon jó a nő kislányának a kapcsolata, nincsenek napi szinten egymásra erőltetve.

Akkor velem van a probléma lehet, de mikor egyedülálló anya voltam, is úgy gondoltam, a komoly kapcsolat majd ott kezdődik, mikor együtt is élünk.

Nem vagyok már tizenéves, ha valakivel tényleg komolyan gondolom, arra van igényem, hogy MI, nem pedig te+én...

#6, azért olvasd el a kérdést is, mielőtt válaszolsz! ..xd

Kérdező,te meg ne hülyítsd magad, nem vagy te se okos, se értelmes - persze nem tudjuk, miféle a referencia szint... de főleg nem találtad meg életed szerelmét:

"de 1 hónap után meguntam," - csak találtál valakit, aki hajlandó veled lefeküdni, de myilván már nem sokáig.

Szóval, keresd azt a nagy szerelmet!

24-es: Amit írsz, azzal az a baj, hogy Ti a pároddal egymást választottátok, ez oké. De a párod és a gyereked nem választották egymást. Egy ráerőltetett dolognál pedig bármi jobb lehet.

Ehhez a látogató párkapcsolathoz azt még hozzátenném, hogy egy városon belül, vagy szomszéd városban lakóval működik igazán, szóval ez nem a szó hagyományos értelmében vett távkapcsolat.

Tudtad, hogy gyereke van.

A gyerek a gyereke lesz, 50 év múlva is...

#26

Senkinek nem tartanak fegyvert a fejéhez ilyen esetben, én úgy gondolom. Mindenkinek ott van az ajtó nyitva.

#26, nekem lég sok ismerősöm van. Általában mindegyik valakinek a valakije, sohasem gondoltam, hogy bárki rámerültetett volna bárkit.. az emberi társadalomban az ismerkedés, barátkozás viszonylag természetes dolog.

Konkrétan meg olyan is volt, hogy kisbabás nővel jöttem össze, mindenféle erőltetés nélkül teljesen jó viszonyom lett a sráccal, hogy anyukája később bekattant, az más ügy, de akinek problémát jelent egy gyerek, hát nem is tudom...