Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, hogy a kapcsolatunk ne romoljon meg?
A barátnőmmel két éve együtt élünk és az első babát várjuk. Eddig minden jól ment, de most kialakult egy helyzet, amiben ő képtelen figyelembe venni a részleteket. Ha csak azt mesélném el, amit ő látni hajlandó, mind nekem esnétek.
Így nézne ki az ő részéről: szerinte nekem fontosabb a húgom iskolázása, mint a saját gyerekünk, szerinte az édesanyám megbukott, mint szülő és szerinte ő akarja a húgomat a nyakunkba varrni.
Ez helyett a valóság így néz ki: az édesanyám annak idején háztarstásbeli lett, mert az apámmal öt gyereket vállaltak. Apa jól keresett és éltünk békében. Engem is végig támogattak az egyetemen, soha nem kellett dolgoznom iskola mellett. Azóta viszont változott a helyzet. Apa beteg lett, ezért anya visszament dolgozni. Természetesen nem keres valami fényesen. A húgom most menne egyetemre és anyáék nem tudják támogatni. Én már régóta dolgozom és a diplomám miatt, amit a szüleimnek köszönhetek, jól keresek. Ezért úgy döntöttem, támogatni fogom a húgomat, hogy neki se kelljen tanulás mellett dolgoznia. És támogatni fogom a legkisebb testvérünket is, ha szükség lesz rá. (Ő még csak 12)
A barátnőm kiakadt, hogy a többlet keresetet miért nem a saját gyerekünkre költjük, vagy miért nem neki teszünk félre? Én ettől sem zárkózom el, de ő nem érti ezt meg, mert szerinte ha nem kaphat a gyerekünk mindent, az már egyenlő a semmivel. Mellesleg ő sem keres rosszul és most mártírkodik, hogy ő odaadja az utolsó szalmaszálat is, míg én a húgommal foglalkozom. Amúgy az anyámmal sem jönnek ki jól és tartok tőle, hogy valahol ez áll az egész dolog hátterében, mert meggyőződése, hogy az anyám kért meg a húgom támogatására.
50 ezer havonta az első tanévben, nem az egész évre, és nem véletlenül írtam tanévet. Két félév kell hozzá, hogy eldőljön, menyire lesz szükség a továbbiakban, plusz a nyári diákmunkának én sem vagyok ellene. Amúgy havi 50-nek elég kell, hogy legyen. Ebből 15 lesz nagyjából a kollégiumi díj, és a maradék 35 az evés, tanszerek, hazaút. A hétvégén ugye otthon van, és olyankor nem kell kaját számolni, emellett anyánk biztosan felpakolja majd egy rakat fagyasztott kajával. Főzni fog egész héten, mintha a húgom is otthon lenne és elteszi neki. Velem is ez volt.
Tehát számítok arra, hogy az első évet követő nyáron diákmunkázni fog, és a képességeit ismerve, számítok az ösztöndíjra. Ez lényegesen lecsökkenti majd az én segítségemet, hiszen nem lesz rá annyira szüksége.
Ami a szűk családunk költségvetését illeti, próbáltam már nyugodt pillanatokban megbeszélni, kiszámolni a kedvesemmel közösen, de hallani sem akar az egészről. Azt az elvet vallja, hogy ha mi lennék a világon a leggazdagabb emberek, akkor is minden vagyonunkat a gyerekünkre kéne költenünk, és nem foglalkozni mással, főleg az első években. Egyenesen bántja őt, hogy nem csak a babánkról fog szólni az élet. AMúgy ő nem volt sosem ennyire beszűkült látókörű, reménykedem benne, hogy csak a terhesség miatt ilyen és később megenyhül
Ez még hosszútávon gondot fog okozni nektek a leírtak alapján, mivel nálad nem ő és a baba van az első helyen, hanem a családod.
Ha már eldöntötted hogy mindenképpen támogatni fogod a húgodat, és ez valóban nem terheli meg a költségvetéseteket, akkor próbáld meg azzal meggyőzni a barátnődet, hogy ugyanennyi összeggel havonta az ő családját is támogatjátok, és ő döntheti el, hogy kire hogyan költi. Akkor is ha gazdagok! Ebben az esetben havonta kapjanak ajándékot, welness hétvégét stb. Így lenne igazságos, és később nem fogja a fejedhez vágni, hogy bezzeg a te családodat meg támogattátok.
Nem, nincs igaza a barátnőnek. Akkor lenne igaza, ha éheznének, nem tudnák fizetni a fűtésszámlát, stb... és így “csúszott be” a baba. Akkor ok. De az, hogy a kérdező simán megengedhetné magának, hogy a húgát is támogassa kicsit, a csaj meg ezt is sajnálja a “sógornőjelölttől”, mer’ csak és kizárólag a leendő gyerekre szabad költeni, az nagyon gáz, szemét, és önző dolog. Az az ötlet meg, hogy akkor a csaj családját is támogassa a kérdező - nem azért, mert kellene, hanem csak azért, hogy ugyan szabadjon már segíteni a saját húgának is... egyenesen nevetséges. Nem tudom, milyen ősanyák/ősfeleségek gondolkodnak így, de ez az egész nagyon meredek, hát még az, hogy vannak, akik szerint ez rendben van.
28/N (és igen, házas anya vagyok)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!