Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ki mit tenne a helyemben? Higgadjak le és várjak, vagy mondjam el neki a nyilvánvalót? /Hosszú lesz, köszönöm ha elolvasod/
6 hónappal ezelöttig én és a 9 éves fiam albérletben éltünk kettesben 6 éve. Két éve megismertem egy férfit és azóta egy párt alkotunk. Pár hónapja eladta a tulaj a lakást ezért-majdnem azonnal-költözni kellett, az akkori albérlet helyzet miatt ez szinte lehetetlennek tünt. A barátom hellyel-közel az anyjával él aki nagyon keveset van otthon, van másik lakása is, rokonok, meló stb. A fiam a szüleimhez ment megbeszélés után amíg rendezem ezt a helyzetet mert akkor maximum egy 1 szobás lyukat tudtam volna azonnal kivenni, ami sehogy sem lett volna jó ezért a szüleimmel megbeszéltük, hogy addig náluk lesz úgyis nyugdíjasok, jó egzisztenciával, az iskolája közelében és imádják egymást. A barátom mondta, hogy amíg nem találok valamit miért nem megyek hozzá? Végül ebben maradtunk. A fiamat nem hoztam ide, mert ez nem egy biztos talaj egy gyereknek. Ha esetleg összeveszünk vagy akármi lehet, neki ott biztosabb. 3hete jött el az idő, hogy összeszedtem a kauciót, a lakbért, és némi tartalékot is és nagyjából hó végén megyek el. Ezt a barátom tudja. Az anyósom nagyon szeret engem jól kijövünk, ő neki a napokban mondta a barátom, hogy megyek. Ő mondta, hogy miért nem maradok, a lakás hatalmas itt lehet a fiam is, szivesen megismerné, szereti a gyerekeket. Mondtam, hogy a fia ezt nem mondta én meg nem erőltetem.
Igazából nem volna rossz. Nagyon jól kijövünk, 1000szer jobban sült el ez az x havi együttélés mimt gondoltam és most, hogy elmegyek borzalmas érzés.
A kérdés a következő lenne amit nem tudok eldönteni.
Mondjam neki, hogy jöjjön velünk, vagy várjam, hogy ő mondja? Félreértés ne essék jó munkám van álag feletti fizetéssel bőven nem eltartót keresek a gyerekemnek. Pusztán azt szeretném ha ez az igény belőle fakadna. És tudom, hogy ez az én hibám de ha hagy elmenni tudom, hogy meggyűlölném érte...
Szóval fogalmam sincs, hogy mit csináljak. Én nem akarom matt helyzetbe rakni és ultimátumot sem adni. De jelenleg itt ülök és fogalmam sincs, hogy ezt hogyan intézzem.
Nekem is eszembe jutott, hogy esetleg ezt gondolja, de nem hiszem mert ez elött is rengeteg időt töltött nálunk és látta, hogy milyen a gyerekkel a viszonyunk és, hogy mindent megtettem érte.
Az, hogy egy effektive ad-hoc helyzetben, hogy döntök az attól függ, hogy ott és akkor mi a biztosabb pont. Én arra gondoltam, hogy ha hozom a gyereket és történjen bármi-megcsal pl.- akkor ugye megyünk. Most nem hiszem hogy ez egy gyereknek jó lenne. Én nem akartam kockáztatni legalábbis.
Persze én is szeretek bízni de 100%-ban senkiben sem lehet. Főleg ha egy gyerek is van a történetben. Ettől függetlenül persze gondolhatja, hogy egy sz.r anya vagyok nyilván. Bár nem hiszem, hogy ezt a konzekvenciát vonta volna le, de biztosra persze nem tudhatom.
Köszönet az eddigi építő hozzászólásokért. Végül is helyben maradunk itt találtam lakást-vidéki város-szóval közel leszünk. Csak még egy-két hét mire munka mellett elcuccolok.
Meg kérdezem, hogy jönni akar-e, ha igen jó, ha nem akkor meg igazából nincs is min agyalni.
Szép napot!
Nem tudom miért hihetetlen az embereknek, hogy az unokát szeretik, de a lányuk között van konfliktus..
Szerintem jól tetted, hogy a nem biztos helyre nem vitted a gyerkőcöt. Ha megszokta volna, és valami mégse jó, nagyon nehezen dolgozzák fel.
Próbáld meg az anyóssal megbeszélni, hogy ő esetleg megemlíthetné a fiának (mert lehet ő nem meri) vagy egyből te a párodnak.
És minden gondolatod, ami ezzel kapcsolatos, mondd el neki:) Őszinteség!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!