Más szokott gondolkozni azon, vajon magammal tudnék-e élni?

Én még szexelnék is magammal. :DDD

Velem szerintem nem nehéz együtt élni, van lakótársam. Minden közösen hozott szabályt betartunk, senki nem sunnyogja el a takarítást, nem zavarjuk egymást, úgyhogy ha még inkább egy hullámhosszon lennék magammal, akkor pláne így lenne.

Én amolyan magányos farkas vagyok, a párom a kezdeményezőbb, úgyhogy feltételezem, hogyha magammal laknék, igen gyorsan elhidegülnénk egymástól. :D

Szeretek egyedül lenni és mindig is azt az elvet vallottam, hogy legalább két szobásnak kell lennie egy lakásnak, hogy mindkét félnek meglegyen az intim szférája, nyugalma. Na most ebben a párom is egyetért, de nem olyan szinten igényli ezt, mint én, tehát valószínű bajban lennék, ha magammal élnék együtt. :D

Ezt leszámítva szerintem egészen tűrhető és alkalmazkodó vagyok, tehát nagy gond nem lenne.

Épp nemrég gondolkodtam rajta, miután édesanyám elejtette azt a mondatot, hogy le a kalappal a párom előtt, hogy el tud viselni. Persze viccelve mondta, no de mindennek van valóságalapja.

1-2 hétig magammal élni? Simán. De ennél hosszabb időre nem költöznék össze magammal, főleg egy ilyen kis lakásba, mint amilyenben jelenleg élünk. Mondjuk úgy, hogy elég tüzes személyiség vagyok, s mégegy ilyennel lángra lobbanhat valami :)