Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Együttélésnél hogyan érdemes beszerezni a közös bútorokat, tárgyakat? Ti gondoltok a későbbi esetleges szakításra?
Egy bútorozott albiban miért kell lecserélni a dolgokat sajátra?
Mi átlagos helyen lakunk (se nem putri, se nem luxus) már másfél éve (illetve én már itt lakom összesen 3 éve ezen a helyen), de szinte semmi nem az enyém, csak egy forgós szék, egy porszívó és egy ágy. A páromnak meg tényleg semmi bútora nincs itt. Most csak bútorokról van szó nyilván.
Nem a pénzen múlik, egyszerűen csak nem jutott soha eszünkbe. Miért kell lecserélni ezeket, ha jól működnek, ellátják a funkciójukat?
Az első együttélésemkor nem gondoltam rá, de szerencsére bútorozott albérlet volt, alig volt közösen vett holmink.
A második együttélésemkor se gondoltam rá, mert egy hülye állat voltam, pedig ott saját, közös ház volt, rengeteg közös cucc, bútor, stb., buktam is rengeteg pénzt.
Harmadik együttélésem meg már nem lesz. Vagy ha mégis, akkor SEMMI nem lesz közös.
1. Írtam, hogy a bútorok régiek. Eredetileg egy bútorozatlan lakásként hirdették, az előző tulaj hagyott ott pár levetett, régi bútort, egy rozsdás hűtőt és mosógépet, illetve egy szétnyithatós kanapét, amint gondolhatod, mennyire volt élvezetes az alvás. A hűtőt már csak higiéniai okokból is érdemes cserélni, na meg vannak már A ++ kategóriásak, amikre hosszú távon érdemesebb befektetni. A mosógép persze maradhat, funkcióját betölti, nyilván csak azt cseréljük, amire tényleg szükség van. A konyhaszekrények is eléggé régiesek, szagosak, ezeket is majd hosszabb távon szeretnénk lecserélni. Hogy miért nem bútorozott albérletet választottunk? Mert ez még a bútorozatlanok között is nagyon jó áron volt, jó kerületben, ismerősön keresztül sikerült megszerezni.
Szerintem egyébként sem rossz az, ha valaki szerez saját bútorokat, mert a későbbi saját lakás vásárlásakor az még nagyon jól tud jönni, illetve jobban szeretek a saját holmijaim között lenni.
A konyhabútor cseréjét azért már baromi nagy túlzásnak érzem, ezt ugyanis akkor sem tudjátok elvinni, ha egyszer saját lakásba költöztök.
Én ezeket, illetve a háztartási gépek cseréjét úgy oldanám meg, hogy megvesszük és beszereltetjük ugyan, de a lakbérből lelakjuk. Ennyi.
A bútor kérdést sem feltétlenül értem. Egy részben bútorozott lakásban lakok már két éve, amihez igen, nekem is mélyen a pénztárcámba kellett nyúlnom, hogy az évek alatt lakhatóvá varázsoljam. Vettem egy kanapét, egy franciaágyat, egy tv-t, egy tv állványt, egy komódot, egy íróasztalt, forgószéket, nem volt hűtő, így ezt is meg kellett vennem, valamint minden konyhai kisgép az enyém (mikro, melegszendvics sütő, mini grill, turmixgép, robotgép, botmixer, kávéfőző, stb.). Eszembe sem jut, hogy a meglévő bútorokat újra cseréljem, de ha még is megtenném csak valami jó állapotban lévő használt cuccot vennék potom pénzért.
Az a gond, hogy igen, egy ágy kelleni fog majd a saját lakásba is. Kelleni fog hűtő is és konyhai kisgépek is. Szekrénysor is kelleni fog, de az "hótziher", hogy amit ide vennék, az oda pont nem lesz méretes, vagy nem fog jól mutatni, vagy addigra egyszerűen csak kimegy a divatból, utálni fogom, rájövök, hogy nem is praktikus, stb. Tehát én ebbe nem ölnék bele annyi pénzt, amennyit egy komplett bútorcsere igényelne.
Mivan akkor, ha nem saját lakásba költöztök majd rögtön, hanem másik albiba? Iszonyat nehéz a meglévő bútoroknak megfelelő lakást találni úgy, hogy semmit ne kelljen kidobni, eladni, minden beférjen az új helyre is.
Szóval ha ebben gondolkoztok, szerintem olcsó, használt, jó állapotú bútorokkal próbálkozzatok.
Egyébként amióta a párom is velem lakik az albérletben, azóta mindent közösen veszünk fele-fele arányban. Nem tervezzük, hogy valaha is vége lesz a kapcsolatunknak, de ha még is, akkor ez így korrekt szerintem.
Az előző kapcsolatomban, amikor vége lett és költözésre került a sor, akkor én költöztem. Kiegyeztünk, hogy a szekrényt otthagyom, de a kávéfőzőt viszem. Értékben kb. azonosan jöttünk ki mindenből. Ha szakítotok és mindent felesben vetettek, akkor is tudjátok mindketten, hogy mi az, amit együtt vettetek és kb. mennyiért. Az is megoldás, ha az egyik kifizeti a másikat és kész. Avagy pl. a turmixgép az én vágyam volt, én vettem, ezért én is viszem, ha erre kerülne sor. Értelmes emberek ezt megtudják beszélni a végén.
5. "Ha gondolunk, akkor mi értelme a kapcsolatnak?" - Szerintem felelőtlenség. Nem egy olyat ismerek, aki nem gondolt minden eshetőségre, végül ott maradt a semmi nélkül. Egy közeli rokonom több tíz év házasság után kikerült a semmibe, mert ugyan a házuk nagy részét az ő apai örökségéből vették, mégis a férje nevén volt minden, mivel annak idején ő sem gondolkodott előre és belement, hogy legyen csak az egyikük nevén a ház, hisz "úgysem válnak el".
Nyilván én sem azt akarom számolgatni, hogy vettem bútorokat 500 ezerért, ő meg csak mondjuk 200 -ért, akkor ezentúl ő vegyen még valamit 300-ért, NEM, teljesen félreérted. Csupán szerintem jobb felkészülni, hogyha menni kell, akkor mindenki vigye a saját cuccait, ne legyen belőle vita, hogy mi kié. Például ha megnézed a második hozzászóló válaszát, ő sem gondolkodott előre és vesztett is jó pár forintot.
Nekem a saját bútorok eddig költözéskor albérletek között mindig csak "pain in the ass" voltak, de elfogadom ha neked jobb így.
Felesben semmit se vegyetek. Tudjátok minden közös bútorról, használati cikkről hogy ki fizetett érte. Ez a legbiztosabb, mert később költözéskor, különváláskor nem merülnek fel ezekkel kapcsolatos kétségek.
A másik lehetőségről mondok egy példát:
-Na itt ez a hűtő, amit vettünk 50 ezerért. Akkor adj nekem 25 ezret, mert el akarom vinni.
-Nem, ez nekem kell. Ne vidd el, én adok neked 25 ezret.
Másik példa:
-Na itt ez a hűtő, amit vettünk 50 ezerért. Akkor adj nekem 25 ezret, mert el akarom vinni.
-Nem adok érte ennyit, mert lehet amikor vettük 50 ezer volt, de ma már biztosan nem ér annyit.
Stb-stb. Ebből csak viták lehetnek. De abból nem lehet vita, hogy
-Itt ez a hűtő. Én vettem, én fizettem teljesen. Viszem magammal.
Ebbe nem lehet belekötni normális embernek. Ezért jobb ha eldöntitek hogy ki mit vesz.
6-os igazad van, a konyhabútor cseréjét én sem tartom jó ötletnek, épp amiatt amit leírtál, ezt a párom vetette fel. Viszont tényleg eléggé dohos szaga van, próbáltam kifertőtleníteni, szellőztetni, de hiába, sajnos elég régi. Azt majd felvetem, hogyha kicseréljük mégis, akkor a lakbérből vonják le az árát hisz igazad van, az máshova nem fog passzolni/elavult lesz/felesleges, stb. Van konyhaasztal is, azt is ki akarta cserélni, de mondtam, hogy felesleges újat venni. Igazából nincs sok bútor, egy kis íróasztal van, amin nem férünk el ketten ha dolgoznunk kell, ennek emiatt merült fel a cseréje/vagy még egy beszerzése. Ruhásszekrény azért kellene, mert ami van, az kicsi és nem férünk el benne, illetve éjjeliszekrény sincs.
Az ágynak használt kanapét megtartottuk, most már teljes értékű kanapéként funkcionál, nyilván amit nem muszáj, azt nem cserélünk.
Amit mindenképp vennünk kell az a hűtő (nagyon rossz állapotú és undorító, ami van), 2 éjjeli szekrény, egy íróasztal, ruhásszekrény - utóbbi kettőt majd inkább használtan nézek, illetve kellene majd még fürdőszobaszekrény, mert ez egyáltalán nincs, a fürdőben a mosógépen volt csak és egy karcos, torzító tükör, így egy tükrös fürdőszobaszekrényen gondolkodom. Emellett szükség lenne még konyhai gépekre, edényekre, mert jelenleg ezek sincsenek.
Abban igazad van, hogy úgy is lehet, hogy megvesszük felesben és ha esetleg szakításra kerül a sor, akkor kivásárolunk vagy megegyezünk. Mi sem tervezzük, hogy vége lesz a kapcsolatnak, de mégis felmerült bennem ez a kérdés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!