Mit csinal egesz nap egy eltartott / kitartott / haztartasbeli no?

Ha a pénz nem számítana, a hobbimnak élnék, vagyis táncolnék, többet sprotolnék - viszont ezek mind pénzbe kerülnek, és mivel nekem nem lenne saját pénzem, rossz lenne másét költeni. De nem bírnám ki dolgozás nélkül, ha más nem, otthon akarnék dolgozni, vagy a hobbimból pénzt csinálni (szívesen lennék tánctanár, csak az időm nem engedi)

De ilyen helyzetbe soha nem mennék bele, egyszerűen értelmetlennek érezném az életem... ambíciózusabb vagyok annál, hogy csupán egy konyhai robotgép / takarítónő legyek. De ha tényleg olyan sok pénzünk lenne, hogy nem kéne dolgoznom, akkor biztos hogy a hobbijaimra szánnék sok-sok időt.

Ha neked még nincs hobbid, akkor érdemes találnod valamit magadnak.

Eloszor is, maximálisan megbizok a paromban, de nem lennék kitartott. Ok, most koltozok ki hozzá, nem lesz munkám, de azonnal keresek valami részmunkát, hogy minimális keresetem legyen azért.

De mikor kimegyek egy-két hét vendégségbe hozzá, akkor irok, németezek, bevásárolok, fozok, ha kell, felmosok, vagy a varost járom

Én imádok kreatívkodni, szóval szerintem főképp új technikák elsajátításával tölteném a fennmaradó plusz időt, illetve fejleszteném magam ilyen téren. Idővel meg beindítanám a saját vállalkozást - mindig is az volt az álmom, hogy a hobbim legyen a munkám, de ez tényleg csak akkor működik, ha könnyű szívvel megteheted, hogy otthon maradj.

Mi nem állunk így anyagilag, szóval ez csak álom. :)

És semmiképp sem szeretnék vitát generálni, de nagyon vigyázz, hogy a párod kérése ne csapjon át abba, hogy övé a "hatalom", és ő uralkodik otthon.

Van, ahol működik ez a felállás, hogy a nő nem dolgozik, tehát nem szólok ellene, csak vigyázz magadra. :)

Sok boldogságot!

Nálunk volt olyan időszak sajnos, amikor nem volt munkám. Kicsit több mint 1 évig. A férjem csak annyit kért, hogy ne vállaljak el olyasmit ami miatt kevesebbet tudnánk együtt lenni, szóval mindenképp olyan munkát keressek ami csak hétköznap van, mert ő is akkor dolgozik. Ezt el is fogadtam, és örültem neki, hogy így gondolkodik.

Amellett, hogy elvégeztem a házimunkát és főztem a férjemnek, munkát keresgéltem, és állásinterjújra jártam. Addig viszont amíg munkám lett, eltelt nem kevés idő, és ez lehetőséget adott arra is, hogy azért több időt fordíthattam magamra.

Nagyon nagyon szeretek olvasni, így aztán faltam a könyveket, mellette reggelihez, ebédhez és vacsorához sorozatokat néztem, esténként a hobbimmal foglalkoztam, illetve néha játszottam a kedvenc netes játékommal. Soha, egy percig nem unatkoztam.

Ezeket persze munka mellett is csinálom, csak kevesebb időm van rájuk. Viszont nem bánom, hogy dolgozom. Jobban érzem magam így, hogy nem vagyok kiszolgáltatott helyzetben, illetve én is hozzájárulok a megélhetésünkhöz, nem csak a férjem gürcöl minden forintért.

Egyébként nem csak az esetleges szakítás lehet az egyetlen ok amiért véget ér egy kapcsolat. Ne legyen, de haláleset is történhet. Viszont felnőtt ember vagy, biztosan tudod mennyire kiszolgáltatott helyzet ez. Mit fogsz csinálni nulla pénzzel, nulla munkával egyedül úgy, hogy évekre kiestél a munkából? Ha a férjed/párod eltávozik, vagy szakítotok? Erre gondoltál már? Idős korodban miből fogsz élni ha nem lesz nyugdíjad? Na mindegy....a te életed, a te döntésed.

Ha kedved van tanulhatsz nyelvet, vagy azt ami érdekel, vagy keress magadnak valami hobbit ha nincs.

Elsp veszekedesmel megkapod kitartott lusta no vagy.mert az vagy

Menj tanulj legyen celod hivatasod jovokeped.