2 honapig kertem a paromat, hogy furjon fel egy par polcot, illetve szerelje ossze a szekrenyt, de nem tette. Megcsinaltam en, erre megsertodott?

Par honapja vettunk lakast, teljesen uresek a falak, minden dobozokba, takaritom a festes, burkolas utani szallo port. Aki koltozott mar, vagy volt mar felujitas utan, tudja, hogy nagy munka. A polcra, vitrinbe valo cserteszek dobozokban alltak az eloszobaba, nem lehet toluk rendesen elferni. Vettunk egy csomo uj polcot, illetve egy uj nappaliszekrenyt. 2 honapig minden aldott nap szo volt rola, hogy, felfurja, osszeszereli, de nem jott ossze. Volt, hogy sokaig dolgozott, en is sokszor este ertek haza, igy mondjuk 8 korul este nyilvan nem all neki furni, ami ertheto. Hetvegente csaladozott, haverozott, azert nem. Ezt egy ido utan megelegeltem, ezert elhataroztam, hogy felfurom en. Eletemben nem furtam meg soha, sot furo se volt meg a kezemben, de utananeztem es nagyon jol sikerultek, es kicsit szokesen, bonyolitva a munkamenetet, de a vitrnt is szepen osszeszereltem. Pont a csetreszes dobozokat pakoltam ki, erre hazajott. Meglatta es kiakadt ram, hogy alaastam a ferfiassagat, nem bizom benne, megcsinalta volna. Ezen komolyan ki kell kadni? En se formedtem ra, hogy nem tudott elterni a hetvegi rutinjatol egy par ora hosszara, amig megcsinalja ezeket.