Pár hónapja megismerkedtem egy anyukával félek a helyzettől mi tévő legyek?

Konkrétan mitől tartasz? Hogy a gyerekek nem fogadnak el? Vagy hogy a családban te mindig is a gyerekek után fogsz jönni? Vagy az ex és bandája aggaszt?

Tudsz majd kettesben is lenni a barátnőddel, ahogy azok a párok is meg tudják oldani, akiknek közös gyerekeik vannak. De a családi programok alól nem tudod majd kihúzni magad.

Ismerős érzés. Nem is igazán a gyerekek az akadály, persze az is de.. A megszokott nyugodt kis élet felborul...

Én azt mondom merj kockáztatni. Semmire nincs garancia az életben. Ha nem lépsz mostanában, akkor sosem fogsz. Ha szereted mit tökölsz?

Problémák biztosan lesznek, de hol nincsenek?

És mi van ha mégsem sikerül a dolog? Akkor legalább megpróbáltad....

Úgy szeretni, mint a sajátodat,úgy sosem fogod őket. Elég, ha elfogadod őket és csak úgy szereted.

Ebben is van kockázat,mint mindenben. A kompromisszum ami nagyon fontos és a kommunikáció.

Lehet, hogy ha nem próbálod meg vele,örökre bánni fogod. Szereted és ő szeret. A többi nem számít! Megoldást meg úgyis találtok majd mindenre,együtt.

Gondolom, ismernek a gyerekek, ismered őket..

Nyilván nem lehet szó nélkül beköltözni.

Viszont akármit is szeretnél a nőtől, ő úgy van, ahogy van: a három gyerekével.

De igen, lehet úgy szeretni a három gyereket, mint a saját gyerekeidet. SŐT! Még szinte jobban. Lehet jól nevelni, lehet jól szeretni. Ahogy meg lehet szeretni egy kutyát vagy egy cicát, akit éveken át gondozol, százszor, ezerszer jobban meg lehet szeretni egy gyereket, egy embert.

Nincs ennél nagyobb lehetőség, amit az élet egy férfinak adhat.