Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
10+ év után hogy "kell" érezni magad egy kapcsolatban? Ti hogy érzitek magatokat?
Harmonia,több éves együttélés,sok élmény a hátunk mögött,veszekedés nincs. A párom idén sokat volt távol a munkája miatt,sokszor későn este ér, ért csak haza. Ezekben a napokban mindig olyan eltávolódást éreztem,ami lehet hülyén hangzik így. De arra gondolok,hogy ha minden este értelmes időben érünk haza mindketten,akkor együtt vacsorázunk vagy elmegyünk valahova vacsorázni, sétálni, megbeszéljük a nap történéseit,stb. Viszont mikor napokig annyira van csak idő,hogy ,,hogy telik a napod,hogy bírod a napot",akkor utána napok múltán már nem olyan az egész,nem aktuálisak már azok a dolgok,amik az elmúlt pár napban történtek és sokszor annyiban kimerül a beszélgetés,hogy te mikor kelsz holnap. Ezeket az időszakokat én rosszul élem meg és sokszor egyedül érzem magam emiatt. Félreértés ne essék. Én is dolgozom,vannak hobbijaim, barátaim,akikkel és amikkel elütöm az időmet, de jó lenne a párommal is több minőségi időt együtt tölteni.
Régebben még sokkal több mindent csináltunk együtt,azonos dolgok kötöttek le és kapcsoltak ki minket, mostanában viszont azt veszem észre,hogy ezeket már kb csak a barátaimmal tudom megélni,mert ő kevésbé vágyik rá. Ha évente eljutunk néhányszor pihenni,utazni,azokat is javarészt én találom ki,én dobom be,én szervezem meg,de nem látok túl sok lelkesedést rajta. Amikor már ott vagyunk az adott helyen,akkor persze jól érzi magát,de az indulás előtti izgatottsag csak bennem van.
Szoktam kérdezni, ő mire vágyna inkább,mit szeretne szívesen csinálni,hogy ne mindig csak az legyen,amit én szeretnék,de vagy irreális dolgokat mond,vagy semmit. Így nehéz. Nem tudom,hogy ez csak egy hullámvölgy,amit át kell veszelni,vagy mostmár ez lesz mindig és ezt el kell fogadnom,hogy ennyi idő után az élet nagy része a mókuskerékről és a szürke hétköznapokról szól,de legalább nyugalom van? Vagy ennyire más irányba változtunk? Én nem érzem,hogy ő ezt problémaként élné meg,de én néha ennél többre vágynék. Velem van a baj? Van erre megoldás?
Más,aki ilyen hosszú kapcsolatban van,nektek hogy néznek ki a mindennapok?






























Nincs olyan, hogy kell. Vagy ha van ilyen, akkor nem tudom hogy kellene érezni magam.
Mi 14,5 éve együtt, és boldogok vagyunk, imádjuk szeretjük egymást, ragaszkodunk egymáshoz:), nincsenek veszekedések. Ha nagy ritkán valami nézetkülönbség akad, azt is meg tudjuk beszélni emberi módon, normálisan kommunikàlunk. A mindennapjaink nyugisak, dolgozunk, otthon megbeszéljük az eseményeket, pihenünk, sorozatozunk, eszünk stb, házimunka is megosztva megy, ha néha elmegyünk csavarogni az max hétvégén van, mert a párom 10-12 órákat dolgozik, mire hazaér fél 8, fél 10 van, sehova nem tudnánk menni, fáradtak vagyunk, mert engem meg szimplán a korán kelés visel meg.
Sok ismerősünk szakított/vált a covidos időszak után, mondván majd megőrültek hogy 0-24ben kvázi össsze voltak zárva a párjukkal és ez tette tönkre a kapcsolatot. Én ezt pl sosem tudtam megérteni. Mi ezt a részét, hogy többet tudtunk együtt lenni imádtuk:). Sajnos nálunk a stresszt az okozta pl , hogy mindketten elvesztettük a munkánkat az intézkedések miatt, ezért anyagi problémáink voltak. De abban a helyzetben is összetartottunk, támogattuk, vigasztaltuk egymást, és arra az átmeneti időszakra végül kb találtunk megoldást, és onnantól már kevésbé voltunk idegesek a pénz miatt.
Ha te rosszul érzed magad ebben a kapcsolatban, próbálkoztál vele beszélni, többször is, de nem hatott, és te továbbra sem érzed jól magad, akkkor szerintem te is tudod mit kell lépned.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!