Első sorban 50+-os férfiak válaszára vagyok kíváncsi.Kapuzárási pánik? Poliamória?

Párom (F)50-es én 60 vagyok. Két éve vagyunk együtt. Mésfél éve együtt is élünk. Nagyon sokat adunk egymásnak. Egyre elmélyültebb közöttünk az intim együttlét is. A kezdetektől tudom, hogy ő eddigi életét úgy élte, hogy több nővel is tartott kapcsolatot. Mai napig is csetelnek.Van, hogy csak felületes "hogy vagy? jól vagyok". Időnként nosztalgiáznak. Szóval nem monogám típus. Mióta együtt vagyunk tudom, nem volt mással. Azt is tudom, hogy vágyik rá, meg szoktuk beszélni. Azt mondja, hogy inspirációt nyerne. Megjegyzem az együttléteink szinte mindennaposak.

Kérdésem az, hogy ti férfiak ezt magatokban hogy rendezitek el?Tényleg létezik az, hogy minden nagyon szép együtt. Megvan a változatosság, a játékosság. A hármasban vagy négyesben is benne lennék (nincs benne tapasztalatom még).Azt ami jó együtt, szeretném vele megélni. Megjegyzem én nem vágyom másik férfira. Az viszont zavarna, ha külön utakon keresné a kielégülést. Ő ezzel is tisztában van. Nem szeretném, de elfogadnám, ha ez kell neki ahhoz, hogy egymás mellett maradjunk. Változhat-e ez? Lehet-e olyan intimitás, szerelem, szeretet egymás iránt, hogy adott lehetőséget elszalasszon, vagy most már nem adja meg neki azt az örömet, mint azelőtt, hogy megismert? Szeretjük egymást, ami szavakban és tettekben is egyértelműen megnyilvánul. Hosszú távban gondolkodunk.