Két év után mintha megromlott volna a kapcsolatunk?

Eddig nem veszekedtünk szinte semmin. Voltak szóváltások de rögtön utána kibékültünk mintha mi sem történt volna. Nemrég összeköltöztünk és munkát vállaltam a környéken. A fáradtság és stressz miatt nagyon sokat veszekedünk... Sokszor megbánt mert pihenni szeretnék. Nem voltunk szexuálisan együtt azóta. Szomorú vagyok és fáradt. Amivelegbánt azt hirtelen fellángolásból teszi, azt mondja egy pillanattal később hogy már nem is számít, csak ennyi volt már megnyugodott. De engem megbánt ezzel és utána egész nap rosszul érzem magam. Haszontalannak és enerváltnak érzem mag. És a depresszióm miatt azt mondta hogy el fog hagyni ha nem megyek pszichológushoz. Márpedig nincs pénzem ilyenekre és egyedül nem megyek. Szüleimtől nem fogok pénzt kérni, pont emiatt mentem dolgozni, hogy elkerüljem az otthoni dolgokat.

Ma is nagyon magam alatt vagyok mert ledőltem pihenni délután és nem keltett fel. Aztán durcásan bevágódik mellém az ágyba este 8-kor hogy oké akkor aludjunk. Már letusolt, vacsorázott és mosott fogat is. Pedig csak fel kellett volna ébresztenie. :( Már egy éve tervezzük hogy megkéri a kezem, eddig nagyon vártam. De már nem vagyok benne biztos. Nem akarom én kiválasztani a gyűrűt, abban semmi romantikus nincs. És már a dátumot sem szeretném hanem olyankor inkább amikor minden sínen van és boldog vagyok, nem dolgozom például. Nekem ez így nem jó. Elmondani nem merem, mert akkor... Nem tudom. Fáj az egész.