A közös háztartásban lévő élelmiszerek, (hűtőben lévők és speizban tároltak ) amelyet közös kasszából vásároltok ,mennyire szabja meg a társatok hogy mikor miből ehettek vagy éppen melyik felvágottat bonhatjátok meg ?

Semennyire ez mennyire soher.

Nem majd kiszámolom hogy 5 karika szalámi és egy szelet kenyér jár ha éhes vagy még , így jártál.

Azért nem vagyunk koldusok, hogy ételre sem jutna rendesen. Dolgozunk mindketten és ehetünk ami jólesik nem szól ránk a másik.

Semennyire. A kérdés is meglepő számomra.

Annyi szokott lenni, ha valamit megeszünk, akkor szólunk a másiknak, hogy ne számítson rá.

De ha valami különlegesebb kajáról van szó, vagy nasi, vagy ülcsi, akkor meg sem tudnánk enni/inni egyedül. Közösen fogyasztjuk el. Vagy nagyritkán ha megbontjuk, akkor meghagyjuk a felét.

Hány éves kapcsolatról van szó?

Igen, mikor az ember nincs lekötve, túl sok ideje van gondolkodni. Ilyenkor könnyen előjönnek új szokások, rigolyák.

De még olvasni is szörnyű.

Főleg, hogy férjem is korosodik, jönnek elő új dolgai, és pont ezen gondolkodtam már sokszor. Mi lesz ha olyan szokásai jönnek elő amikkel nagyon nehéz lesz együtt élni.

Amikor kapcsolatban voltunk, minimális szinten volt mindkettőnknek beleszólása - ilyen jelleggel pl., hogy ami hamarosan lejár felvágott, azt előbb együk már meg, mint azt, ami még 1-2 hétig eláll, vagy hogyha kifejezetten egy vendégvárásra / vkinek a születésnapjára / "batyusbálra" vettünk nasit, azt ne egye meg a másik. Illetve ami még nálunk "bejátszott", az az volt, hogy nekem speciális diétám van, nem ehetek elvileg cukrot (néha nagy ritkán azért lecsúszik, de igyekszem tényleg követni) - a cukormentes nasik meg általában drágábbak. Tehát ha magamnak hoztam pl. cukormentes csokit, pudingot, tejberizst, táldesszertet, akkor ne egye már meg, mert akkor úgyis veszek magamnak még egyet, és az jóval drágább, ő meg simán meg tudja enni az olcsóbb cukrosat is - és azt jobban is szereti. Egyszer volt olyan, hogy kicsit leb...tam, amikor megette a cukormentes desszertemet, és még volt képe azt mondani, hogy miért vettem ilyen sz...t.

(amúgy a nasit mindig külön vettük; az alap élelmiszereket együtt)

Semennyire.

Olyat szoktunk, hogy közösen eldöntjük mit bontsunk meg, mert 2 fős háztartásban nem fogynak olyan gyorsan a dolgok, nem akarjuk hogy ránk romoljon 2 bontott valami.

Illetve van, hogy akarok hozni pl. joghurtot magamnak reggelire, akkor vásárlás közben megmondom neki hogy én azt szeretném enni reggelire, fog-e ő is kérni belőle majd, mert akkor veszünk többet.